Még mindig, vagy már megint


Én naív azt hittem, végre végleg megszabadulok attól, hogy arról a nyüvedékes Straus fűkaszáról írjak. Éppen eleget írtam róla az elmúlt hónapokban, években. Úgy gondoltam, végre sikerült a problémát véglegesen elhárítanom. Tulajdonképpen igen, az indítással nincs is semmi baj. A baj most ott van, hogy az évi utolsó fűnyírás megint darabban maradt. Mielőtt leállt volna, pár másodperccel előtte egy kicsit megváltozott a hangja, mint amikor túl sok üzemanyagot kap. Aztán újra felpörgött, megint hörgött, újra felpörgött. Ez úgy 5-10 másodperc alatt, aztán volt egy kisebb durranás, mint amikor rossz a gyújtás, majd egy nagyobb, végül pár másodperccel később leállt, mintha levettem volna a gyújtást. Hiába próbáltam indítani, nem sikerült. Néztem szikrát, de az nem látszott. Mondjuk amúgy is olyan kis halovány szikrát ad, hogy csoda hogy egyáltalán megy. Próbáltam másik gyertyával, de ugyanaz az eredmény fogadott. Az ujjamat nem akartam a pipába beledugni, hogy megnézzem tényleg nincs szikra. Majd alkalom adtán ha lesz időm és kedvem, akkor alaposabban szemügyre veszem. Ez most elektromos problémának tűnik. Remélem nem a gyújtás elektronika szart be rajta. Inkább kábeltörés vagy zárlat legyen, az talán még könnyebben és olcsóbban orvosolható lenne.

Reklámok

Straus fűkasza – Utolsó utáni esély


Még egy utolsó utáni esélyt adok ennek az ipari hulladéknak. Ma alaposabban bele merültem és találtam két hibaforrást. Az egyik az üzemanyag cső,. ami az átvezetésnél szépen el volt törve. De olyan szinten, hogy mintha fel is oldódott volna. Egy ragacsos, nyúlós massza volt. Ezt mindenképpen cserélni kell. A másik probléma a szimering, ami el volt szakadva. Nem hinném hogy újkorától fogva ilyen volt, ámbár ki tudja. A csapágyházban is olyan könnyen mozgott, hogy abban sem szorult, tehát biztos, hogy ott sem tömített rendesen.

Régen írtam


Az elmúlt hetekben se kedvem, se késztetésem, se témám nem volt hogy írjak. Tegnap délután a viszonylag jó idő révén azt terveztem, hogy próbálok valamit kihozni ebből a szarból:

Mint a videóban is hallatszik, indítási problémák vannak vele. A nyáron került bele új porlasztó. Tegnap kerestem a régit, hogy először azzal kísérletezzek. Mindent felkutattam, nem lett meg. Ma délelőtt viszont sikerült megtalálnom. Egy korábban kapott leírás alapján próbálkoztam a porlasztó működését jobbá tenni. A régi porlasztóval viszonylag könnyen beindult, de lehetetlen volt használni.  A tűszelep folyamatosan felakadt, hol zárt, hol nyitott állapotban. Hamar túltettem rajta magam, ezzel kísérletezni teljesen értelmetlen. Ekkor az új porlasztót vettem kezelésbe. A tűszelepet mozgató kis villa hajlítását javasolták, hogy több üzemanyagot pumpáljon. Ezután természetesen a benzin-levegő keverési arányt is be kell szabályozni. megtörtént. Alapjárat beállítva, porlasztó beszabályozva, úgy tűnik szépen működik. Leállítom a  gépet, indítom újra, első rántásra indul. Várok vele 5 percet, természetesen most sem indul. Se szívatóval, se anélkül. Közben a garázsba is be-be kellett mennem szerszámokért, benzines kannáért. Egér garázdálkodik a hőszigetelő hungarocell táblákon. Közben egeret is fogok, lásd következő bejegyzésemet. De visszatérve a géphez. Vagy 10-szer leszedtem, szétszedtem állítottam a porlasztón. Visszaszerelés után szinte azonnal indult. De utána többet nem. Ha benzinbe m,ártottam a gyertyát, akkor első rántásra indult. Nem elég, hogy egész nap ezzel a szarral baszakodtam, jól átfagytam, de semmi értelme nem volt az egész napos szerelésnek, mert ugyanott tartok mint eddig. Csak be lettek járatva a csavarok a gépen. Ja, meg egyszer a berántó szerkezet is megadta magát, azt is újra össze kellett raknom. Nem tört el benne semmi, nem is értem, hogy a rugó hogy tudott kiugrani a helyéről. Na, mindegy. Szóval most ugyanott tartok, hogy csak benzin beöntéssel lehet beindítani, egyébként nem. Ha valakinek van ötlete mit lehet vele kezdeni, azt megköszönném. Sokat nem ment, körülbelül 10 liternyi benzin lett elhasználva a 2 év alatt. Indítási nehézségek első perctől fogva voltak, úgyhogy lassacskán már azt gondolom, nem a porlasztó a hiba forrása. Azt viszont nem értem, az összeszerelt porlasztóval az első indítás oké. Leállítom, azonnal újra indítom, az is oké. De ha pár percet várok, akkor a büdös életbe nem indul be. Ha tömítetlenség lenne a baj forrása, akkor elsőre sem indulna. De ugyanezt csinálta mindkét porlasztóval, csak az eredetinek a tűszelepe is rendszeresen felakad. Kínkeserves a fűnyírás, a másfél órányi munka legalább fél napomba kerül.

Straus fűkasza X


Kimeríthetetlen a téma. 🙂 Már nem is tudom hanyadik bejegyzést írom róla, nyilvánvalóan ez sem az utolsó lesz. Már nem is sorszámozom a róla írt bejegyzéseimet. Új fejezethez érkeztünk. A minap leszereltem a porlasztót, hogy alaposabban szemügyre vegyem a tűszelep felakadás problémáját. Melegítés hatására szemmel láthatóan kevesebbet mozog a tűszelep, tehát vagy nem zár, vagy nem nyit rendesen. Az okát viszont nem tudom, akárhogy is gondolkodok rajta. Mai nap folyamán vettem rá egy új porlasztót. Jövőhét végén lesz az éles bevetés, roppant kíváncsi vagyok mit fog mutatni. Természetesen majd megosztom a tapasztalataimat.

Még egyszer a Straus fűkaszáról


Látom, sokan rákeresnek a Straus fűkaszára, ami alapján a blogomhoz jutnak. Szűk egy évvel ezelőtt már írtam róla, nem éppen dícsérő szavakat. Nos, azóta is vannak fejlemények, naná, hogy nem pozitív irányba. Azóta a teljes berántó szerkezet cserére szorult. Egyik használat alkalmával érzem, valami a bal lábam vádlijához ütődik. Éppen a hátam mögül sütött a nap és az árnyékban látom, a berántó zsinór a fogantyúval lóg lefelé, majdnem földig érve. Nem állítottam le, mert akkor esélyem sem lett volna újra indítani. Mikor végeztem a fűnyírással, akkor vettem le a szerkezetet. Abban minden teljesen szétolvadva, eldeformálódva. Kuka az egész szerkezet. Cserélni kellett. Továbbra is mindennapos dolog a tűszelep felakadása. Ilyenkor csak teljes gázon működik, ha kicsit visszább engedem a gázkart, azonnal leáll. Arra rájöttem, teljes gázt húzva még így is beindítható szétszedés nélkül. Továbbra sem értem a tűszelep felakadásának okát, tekintve, hogy az nagyon könnyen jár. Melegen szinte lehetetlen beindítani. Ha megállok tankolni, (sosem hagyom hogy teljesen kiürüljön a tank) vagy damilt tölteni, fél órás cibákolás után talán sikerül beindulnia. Cserélgettem gyertyákat, eredménye semmi. Arra rájöttem, teljesen száraz a gyertya ilyenkor. Beöntöttem pár csepp benzint, azonnal be is indult. De az nem megoldás, hogy minden leállítás gyertya kivétellel járjon.
Szóval a véleményem a gépről még most is az, hogy egy ipari hulladék. Csak kalandvágyóknak, alacsony vérnyomásosoknak javaslom a megvételét, mert egyébként csak a bosszúság van vele. Most mondhatnánk, egyedi a probléma, kifogtam egy szar példányt. Nem tartom valószínűnek, hogy csak az enyém lenne ilyen. Egyik ismerősömnél fűnyírást ígértek, de nem lett levágva. Kiderült, rossz a fűkasza. Pár nappal később megjött a fűnyíróember. Kiderült, neki is Straus fűkaszája van. Ő sem meri leállítani, mert keservesen tudja beindítani.

Ragasztás


Három bejegyzéssel ezelőtti posztomra reagálnék. Az akkor megragasztott fűkasza alkatrészt ma szereltem vissza a gépre. Gyorsan fűnyírásba is kezdtem. Illetve annyira gyorsan nem is, mert ugyebár szokás szerint keserves volt az indítás. Az első még hagyján, hanem aztán későbbmeg kellett állítani, mert a damilt nem adagolta megfelelően. Na utána kezdődtek a problémák. Indulni nem indult. Már a gyertyákat is cserélgettem, de eredményt nem hozott. Végül a porlasztónak csúfolt mechanikus szerkezetet szedtem szét. A tűszelep nem volt felakadva, de az lehet csak azárt, mert szétszereléskor a helyére ugrott. Összeraktam, viszonylag könnyen beindult, de alapjárat az gyakorlatilag nem volt, csak néha. Szóval valami mégiscsak sántít a szerkezetben. De most nem is ez a lényeg a bejegyzésben hanem a szódabikarbónás pillanatragasztóval megfércelt műanyag alkatrész. Kérem szépen, működik a dolog! 🙂 Túlélte a fűnyírást, ami a rángatásokkla együtt mintegy két és fél órát vett igénybe, ebből nagyjából fél óra volt az indítgatások. A gép a földön volt, a ragasztott alkatrészen megtámasztva. Nem tört le a ragasztásnál! Önmagában pillanatragasztóval ragasztva az az alkatrész az első letételkor újra elvált volna a ragasztás mentén. Jó észben tartani, hogy így is lehet ragasztani, nem is akármilyen erővel. Persze minden egyes fűnyírás egy újabb teszt lesz, de az eddigi eredmény kecsegtető.

Ragasztás új módszerrel


Ragasztani sok mindennel és sokféle módszerrel lehet. Az emberi leleményességnek nincs határa. Az alábbi videón egy újabb módszert teszteltem. Nem saját ötlet, én is az interneten láttam. Hogy mennyire tartós, még nem tudom. Az alkatrész még nem lett visszaszerelve a helyére, így nem tudom mennyire erős a kötés. de bízok benne, hogy egy jó darabig kitart. Az elért eredményről majd itt a blogomban beszámolok.