Kátyú ügy


Mint már említettem volt, ugyebár történt az a bizonyos kátyús eset. A kérigényemet benyújtottam a nyíregyházi közútkezelőhöz. Egyrészt mérhetetlenül felbosszantott, hogy az a baszott nagy kátyú ott díszeleg az úton, ráadásul nem éppen ma született bárány volt. Magyarul legalább 2-3 hónapja már ott volt, de persze egyre növekedett a mérete. Másrészt más trehánysága miatt keletkezett káromat csak ne én álljam már saját zsebből. Na szóval, tegnap felkeresett a kárbecslő megszakérteni a keletkezett károkat. Alaposan körbenézte a járművet, fényképeket készített, jegyzetelt. A móka úgy folytatódik tovább, hogy ha a közútkezelő elismeri a felelősségét, akkor a biztosító közöl egy egy összeget mint kártérítés. Ha elfogadom, azt az összeget kifizetik. Ha nem, akkor számlákkal kell igazolnom a ténylegesen elszenvedettt károkat és az alapján térítik meg az értékét. A kárszakértő elmondta, hogy durván az esetek felében fizetnek kártérítést. Magyarul a keletkezett károk felében érzi magát bűnösnek a közútkezelő. Minden esetre roppant kíváncsi vagyok a döntésre, de persze nem élem bele magam abba, hogy fizetnek. Mondta is a közútkezelőnél a fazon, hogy ne éljük bele magunkat a kártérítésbe, mert nem nagyon szoktak fizetni, meg hosszadalmas az ügy lezárása. Majd lesz valahogy, de az biztos, hogy az elutasítást csak úgy nem fogom elfogadni.

Álmaim


Az önkormányzatnál állok sorban, kezemben szorongatva a forgalmit. Akik hitelre vették az autót, azoknak be kell menni, valamilyen adatot leellenőriztetni. Én ugyan nem hitelre vettem, de mégis beálltam a sorba. Haladt a munka, hamarosan rám is került a sor. Nézi a fazon a forgalmit, akit a közlekedési hatóság küldött.
– Jó, minden rendben. De megnézzük van-e adósság.
– Adósság? – kérdezem.
– Az. Mint például kifizetetlen autópályadíj.
– Az sincs, még érvényes a négy napos.
– Akkor lássuk a matricát.
– SMS-ben váltottam.
– Az is jó.
Mutatom az SMS-eket, de tovább nyomkodja a számítügépet. Végül azt mondja:
– Rendben, valóban nincs tartozás.
– Én mondtam.
Azzal eljöttem. Utána gondolkodok, hogy a forgalmit mindenkinek visszaadta, csak nekem nem. Visszaléptem,
– A forgalmit visszakaphatom?
– Majd postán küldjük ki.
– Ne vicceljen már, az bármikor kellhet.
– Akkor ezt a nyomtatványt ki kell tölteni.
Kitöltöttem, erre közli, 769 Ft kezelési díjat kér. Én erre szentségelek, káromkodok, ordítozok és közlöm, hogy nem fizetek.  Szó szót követ, majd odakerül az önkormányzat efyik dolgozója és megkérdezi mi a baj. Én elsorolom, hogy az a tróger le akar húzni. Erre azt mondja, várjak. Várok, pár perc múlva visszajön egy lapos ventilátorral, ha annak az árát, 6040 Ft-ot kifizetek, akkor a másikat nem kell. Én újra szentségelésbe és hangoskodásba kezdek. Erre próbál csitítani, majd halkan annyit mond hogy akkor csak most 4000 Ft-ért is ideadja. Én újult erővel kezdek a káromkodásba és bőszen hangoztatom, hogy a történetet nem hallgatom el és megírom a blogomban.

Kirándulás


Az utóbbi időben nem vittem túlzásba a blog írását. Most sem, de azért, mert néhény napig nem voltam otthon. A bátyámékhoz mentünk Szabolcsba. Na de akkor lássuk a történéseket időrendi sorrendben.
 
Vasárnap
10 óra után pár perccel indultunk. Néha csepergett, néha esett az eső útközben. 3/4 1 tájban érkeztünk meg. Ebéd után bementünk Nyíregyházára a Tescoba vásárolni. Visszafelé egy be nem látható kanyar után sikerült megcsípnem egy vízzel telt kátyút.
 
Látszólag minden rendben volt, de alaposabb átnézés után kiderült, a jobb első dísztárcsa majdnem leesett. Utána vettem észre, hogy a hátsó viszont hiányzik. Igen ám, az hagyján hogy hiányzott, de a kátyú miatt a felnik deformálüdtak.
 
Az első kevésbé, a hátsó jobban. Később visszamentünk megkeresni a dísztárcsát, de darabokban találtuk meg. Szerencsére a gumik nem engedtek. A neten utána néztünk és letöltöttük a kártérítéshez szükséges formanyomtatványt és kitöltöttem.
 
Hétfő
Mivel esős idő volt, így ezt a napot vásárlásra szántuk. Ismét Nyíregyháza volt a célpont. Útközben beugrottunk a gumishoz, hogy tud-e valamit kezdeni a felnivel. Megnézte, azt mondta, javítható. Tovább mentünk, megejtettük a vásárlásokat és leadtuk a kárigényemet a közútkezelőnél. Nem sok jóval biztattak a kártérítést illetően. Az eső kitartóan esett, sőt zivatarszerű tevékenység is volt, bár szerencsére előttünk járt, így nem porolt el minket.  Visszafelé bementünk a gumishoz, aki bő negyed óra alatt rendbe tette a két kereket. Visszaérkezésünk után felraktam az új dísztárcsákat. Délután visszamentünk a városba az egyik íjász boltba, hogy néhány alapvető kelléket megvegyem. Visszafelé az egyik előttünk menő autó is belehuppant a 90 cm hosszú, 55 cm széles és 11 cm mély kátyúba. Mikor melléjük értünk, éppen akkor szálltak ki az autóból felmérni a kárt.
 
Kedd
Ezen a napon Tokajba mentünk meghódítani a hegyet. Esősen indult a nap, de aztán kicsit javult. Mire Tokajba értünk, az eső elmaradt, lett helyette erős szél. Leparkoltuk az autót és magunkhoz vettük a túrázás kellékeit. Ahol nem fújt a szél, rengeteg szúnyog volt. Így aztán bevetettük a szúnyogriasztót. A hegyről lefelé más útvonalon jöttünk, nem azon amin felmentünk.  Fárasztó, de kellemes kis túra volt.  A végére a nap is előbújt.
 
Szerda
Délelőtt kipróbáltuk az íjamat. Pár órán át elszórakoztunk vele. Azért ez is igénybe veszi ám az ember karjait rendesen. Délután a nyíregyházi vadasparkban tettünk látogatást. Nagyon szép és érdekes. A legújabb építmény, a Zöld piramis egyenesen fantasztikus. Igazán látványos és érdekes. Az állatkert után még kiugrottunk a vasútállomásra, majd onnan még az Obiba vásárolni. Majdnem este 8 óra volt mire visszaértünk.
 
Csütörtök
Mára csak egy programot terveztünk, de velőset. Egy gyalogtúra, ami a leírás szerint 13 km, de saját tapasztalataink szerint legalább 16 km a hossza. A túra Háromhutáról indult Kőkapu, Rostalló felé, majd másik útvonalon vissza Háromhutára.
 
Az útvonal több részét elmosta, megrongálta az eső, illetve a sok kidőlt fa. Többször kellet a patakokon átkelni, amik a szokásos vízmennyiségnél többet szállítottak. Így aztán a vízben lévő nagyobb kövekre lépve egyensúlyozva keltünk át. Helyenként igen nehéz körülmények között, majdhogynem négykézlább mászva kellett a kidőlt vagy félig kidőlt fák alatt átkelni. De éppen ezek a nehézségek adták meg a túra savát, borsát. Az útvonal legmagasabb részén 530 méteres magasságban voltunk. Ez 17 méterrel magasabb mint a Tokaji hegy. Az egész úton látszott a sok víz és a szél pusztítása, készültek képek, de ezek sohasem adják vissza az ott látott élményeket. Ezt látni kell, elmesélni sem lehet. A túra ideje elvileg 5 óra lett volna, de valójában több mint 6 és fél óra volt. Durván annyival több, mint ami annak megtételéhez kell, amennyivel több mint 13 km.
 
Péntek
Az utolsó kirándulós nap. Cél az egri vár volt.
Autópályán mentünk, így a díjat még előző este mobilról elrendeztem. Nem volt éppen 2 óra az út. De hogy mennyi hülye van az utakon, azt nem hittem volna. Nem a száguldozásról van szó, hanem ellenkezőleg. Indokolatlanul lassan haladnak nem csak a külső, hanem a belső sávban is. Na mindegy, most nem erről van szó.
A vár érdekes és látványos. Bent állandó és időszakos kiállítások is láthatók. Van egy kis 3D-s mozi, ott két kis rövid filmet vetítenek. A várat a Bástya utca felől közelítettük meg. Ott találtam egy kis parkolót, ahol volt is hely. Gondolom, hétvégén nem ilyen könnyű parkolóhelyet találni.
Visszafelé kicsit macerásabb volt a helyzet, mert baleset miatt nem tudtunk ott felhajtani ahol kellet volna. Így aztán némi kerülővel jutottunk vissza az autópályára. Útközben még megtankoltam. Durván 10 Ft.-al több a benzin ára az autópálya mellett mint máshol.
 
Szombat
Indulás haza. Az eső folyamatosan esett. Sok  idióta van az úton, akik alaposan feltartják a forgalmat. Na, ezeket is ugyanúgy büntetni kellene mint a gyorshajtókat. 🙂

Mobilszolgáltatók piaci részesedése, 2010 május


Május
Telenor: +2474 (4151293 34,94 % +0,07 %)
T-Mobile: +1102 (5124364 43,13 % +0,07%)
Vodafone: -21522 (2605548 21,93 % -0,15 %)

Az első szám az előfizetők számának változása az előző hónaphoz képest. A második az előfizetők száma, a harmadik a jelenlegi részesedés, a negyedik pedig a részesedés változása az előző hónaphoz képest. 

 

Régen írtam


Hú, elég régen nem osztotam meg itt gondolataimat az olvasókkal. Lusta voltam, nem volt kedvem írni. Az is igaz, hogy eget verően fontos események sem történtek amiről azonnal írnom kellett volna. Na, akkor lássuk csak mik is vannak.
A szemem rendbe jött, már nem nézek vérben forgó szemmel a vevőkre. 🙂 Na,  atorkom már makacsabb téma volt. Azért a 3 hetes torokfájás igen unalmas volt már rohadtul vártam a végét. Azért még most sem százas a helyzet, de ezzel már ki lehet egyezni.
A dobozkámra vettem új ablaktörlő lapátokat. A régiek jók voltak még, de a dumi a széleinél már kezdett beszakadozni. Az egyik lapát meg egy nagy kövér zsíros bogarat telibe kapott és azon a részen csíkosan törölt. Remélem ezzel már tökéletes lesz.
Na, ha már eső, akkor igen érdekesen fog alakulni a jövőheti kirándulás. Magyarán szar idő lesz. Hűvös és eső. Már vasárnapra egész napos esőt mutogatnak, meg még hétfőre is. Tavaly is kifogtuk,  minden nap volt zivatar. Úgy néz ki, nem lesz másként most sem. Na, majd utólag kiderül.

Alakulok


Kezd helyre rázódni az ábrázatom. Már nem annyira véres szemmel nézek a világra. Azért még látszik nem kicsit, de ahhoz képest, hogy hogy nézett ki egy héttel ezelőtt, hát nem nagyon lehet összehasonlítani a két állapotot. De azért nem fenékig tejfel a világ. Atorkom már nem fáj, szerencsére a takony is elkerült, de a mandulám kicsit fáj. Na majd ezt is kezelem valamivel. A felírt antibiotikum utolsó darabját este veszem magamhoz. A pofámról a herpesz is szépen visszahúzódott, nem nagyon látszott és nem nagyon fejlődött ki, így nem lett sebes  a szám széle.
A 4T Wartburgot is sikerült eladnom tegnap, így nem két autó után kell fizetnem a cullangot.