VOIP


A legújabb szerzeményem:
 
Hogy mi ez? Egy úgynevezett ATA, azaz Analóg Telefon Adapter.
Mire is használható? Szélessávú internetkapcsolatot alkalmassá tesz vezetékes telefon használatára. Persze mint tudjuk van erre megoldás, hiszen ha van egy routerünk, akkor abba belecsatlakoztatunk egy IP telefont és kész is. Igen, de az IP telefonok ára magasabb mint egy hagyományos analóg nyomógombos készüléké. Ha pedig nem egy, hanem több helyre is szeretnénk készüléket elhelyezni a lakásban, akkor mindenképpen ez az ATA egységes megoldás az olcsóbb. Az ATA becsatlakozik egy routerbe, majd az ATA-hoz csatlakoztatjuk a hagyományos nyomógombos analóg telefonkészüléket.
Persze ettől még így nem fogunk tudni telefonálni. Nyilvánvalóan kell egy szolgáltató. Az interneten több VOIP szolgáltató is fellelhető. Azok közül mindenki döntse el neki melyik kínálja a telefonálási lehetőséget a legolcsóbban és legjobb minőségben. Általánosan jellemző, hogy hálózaton belül a hívások díjmentesek. Hálózaton kívül pedig lényegesen olcsóbb a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatók áraitól. De visszatérve a Linksys PAP2T készülékre. 2 egymástól független vonalat tud kezelni. Ezek akár különböző szolgáltathoz is tartozhatnak. A lényeg a beállításon múlik. Ez viszont függ az éppen aktuális szolgáltatótól, hiszen az szolgáltatónként eltér. Nagyon sok beállítási lehetőség van a készülékben, ezt nem is akarom részletezni. A szolgáltatás igénybevételéhez a kiszemelt szolgáltató honlapján regisztrálni kell, ami után kapunk egy 06-21 kezdetű 7 jegyű telefonszámot. (például 06-21/123-4567) Ezt a számot az ország bármiylen telefon hálózatából, vagy külföldről is hívható, valamint erről a számról is gyakorlatilag bármely szám hívható. A nemzetközi segélykérő, a belföldi segélykérő és egyes rövid hívószámok nem hívhatók. Ugyanúgy működik a hívószám kijelzés mint a hagyományos vezetékes telefonhálózatokon. Külön hívószámkijelző készülékkel, vagy hívószámkijlezős telefonkészülékkel látható a hívó száma.
A VOIP szolgáltatók nem csak ilyen hardveres megoldást kínálnak. Számítógépre is telepíthetők VOIP szoftverek. AZokat a megfelelő módon beállítva ugyanúgy ahsználhatók egy headset-mikrofon párossal, mint egy telefonkészülék. Viszont míg az előbbi esetben nem kell a számítógépnek bekapcsolt állapotban lenni, az utóbbinál viszont igen, ugyanis anélkül a szolgáltatás nem használható. Aki csak hálózaton belül használja, nem szükséges feltöltenie az egyenlegét. Ez is több módon történhet. Feltöltőkártyával, banki átutalással, ATM-ekkel. Viszont hálózaton kívüli hívásokat csak feltöltött egyenleggel lehet kezdeményezni, függetlenül attól hogy számítógépről, IP telefonról, vagy éppen ATA egységhez csatlakoztatott hagyományos vezetékes telefonról próbálkozunk.
Reklámok

Ismét az Erifox I-es alközpontról


Régebbi olvasóim valószínűleg még emlékeznek az Erifox I-es alközponttal kapcsolatos problémámra. Nem találtam róla leírást sehol. Írtam a gyártónak, de érdemi választ nem kaptam. Most így az ünnepek között ismét terítékre került. Keresztanyámnak kellett a régi hagyományos forgótárcsás telefonját megjavítani. Mivel nem tudtam mi baja a készüléknek, nem akartam a WS104-es alközponthoz és a kábeltévés modemre sem csatlakoztatni. Elővettem hát a régi Erifox alközpontot és arról csörgettem meg a telefont. A készüléknek végül is a kagyló által lenyomó villa kapcsolója volt szétesve. Összeraktam és újból üzemképes lett. Szépen meghajtotta az alközpont, rendesen csörgött. Na mondom, akkor az én forgótárcsás készülékemet is meg kellene tudnia hajtani. Az nagyon vérszegényen csörgött. De addig állítgattam a csengőjét, hogy most már szépen, erőteljesen, ugyanakkor kellemesen lágyan csörög.
 
 
Mivel a telefon kész lett, megint nyúzó próbának vetettem alá az alközpontot. Ugyanis az volt vele a probléma, hogy a hat mellékből 3 teljesen le volt tiltva, illetve a megmaradt háromból csak a 9-es vonalra kapcsolt készülék csörgött egy bejövő fővonali híváskor. Leírást nem találtam hozzá a neten, így aztán nem tudtam programozni. A letiltott 3 mellék használhatatlan volt. Az Erifox Ii-es típus leírását bogarászva azonban rájöttem valamire. A 9-es vonalra kapcsolt készülék az Operátori vonal. Magyarul, ha áramszünet van, a 9-esra kapcsolt készülék használható tovább, míg a többi teljesen néma. Igen ám, de programozni nem a 9-esről kell, hanem a 2-esről. A programkódok egyike sem egyezik meg az Ertifox II és III típusú készülékekkel. VÉgül megtaláltam az összes programkódot, de sajnos még megfejtésre vár, hogy melyik mit jelent. Csupán két kód funkcióját sikerült kiderítenem. A lényeg viszont az, hogy az összes programkód végig próbálásával a letiltott mellékek felszabadultak és most már bejövő hívás esetén mind a hat melléket csörgeti.

Párásító


Decemberben vettem egy Solac márkájú ultrahangos párásítót. Ezt ni:
Lehet szabályozni a pára mennyiségét és van rajta egy ionizáló is. Már az első használatba vételkor feltűnt, hogy elég büdös levegőt teremt a szobában. A műanyag víztartályba beleszagolva elég kellemetlen műanyag szogt lehetett érezni. A szoba levegője viszont nem ugyanazt a szagot árasztotta, hanem egy nyilvános wc szagához lehetett hasonlítani. A tartályt ecetes vízzel alaposan átöblítettem, ez nagyrészt elvette az edényzet kellemetlen szagát. Viszont volt más probléma is. Egy idő után valami csípte a szemem, orrom, torkom ami leginkább orrfújáskor volt tapasztalható. Próbaképpen kipróbáltam az akkumulátorokhoz, vasalókhoz használható ioncserélt vizet. Láss csodát, annak nem volt iylen mellékhatása. Így aztán úgy döntöttem, a csapvizet alkalmatlannak nyilvánítom a párásításra. Valószínűsítem, hogy a csapvízben lévő klór az, ami csípi az ember szemét. A desztillált víz elég drága erre a célre a gyógyszertárban, úgyhogy marad az ioncserélt víz. Én nem bíbelődik desztillálással, noha egyszerűen megtehető lenne. De minek pancsoljak vele? Naponta durván 1 liter megy el párába, tehát akkor minimum ennyit kellene előállítanom. Így inkább úgy döntöttem, a benzinkútnál veszek nagyobb kiszerelésben, akkor úgy olcsóbban jövök ki. Tegnap a szeghalmi MOL kútnál felvásároltam az összes 5 literes ioncserélt vizet. Mindössze 3 darab volt. Most azt használom. Az a 15 liter nagyjából 20 napra elegendő lesz, úgy gondolom.
Mivel a desztillált víz is jó lenne, ezért tettem egy próbát. Pár napja, hogy esett egy kis hó, egy műanyag vödörben összegyűjtöttem havat. Reggelre elolvadt és azt leszűrve próbáltam ki. Sajnos az olvadt hólé retkesebb volt mint gondoltam. A havon nem látszott, hogy milyen piszkos. Akárcsak a pocsolya, úgy nézett ki. Többszörös szűrésnek vetettem alá, de teljesen tiszta nem lett. Maradt egy kis sárgás árnyalata. Tettem egy próbát és a készülékbe öntöttem. Mit ne mondjak, az még a kisebbik baj volt, hogy alig hagyta el pára a készüléket, de az a bűz, ami áradt belőle, az valami förtelmes volt. Egy vizelde szaga kutyafasza volt hozzá képest. Ki is öntöttem az összeset egyből. Alaposan átmostam a tartályt és a készüléket. Akkor maradunk az ioncserélt víz mellett. Az esővízzel már nem is fogok próbálkozni. Végül is fűtési szezonban száraz a szoba levegője leginkább. Így aztán ekkor kell a készüléket használnom. Nomeg majhd nyáron a nagy szárazságban, mert olyankor az a 34 %-os páratartalom igen kemény. Mindenképpen szükséges a pára pótlása.