Még egy év sem telt el és ismételten a takonyban fuldoklok. Az este éreztem, mintha kaparna a torkom. Jól éreztem. Aztán az orrfújások száma is szaporodott. Sok mentőövem nem volt az ügyben, így a C vitamin maradt és az Aspirin Plusz C. Azt hittem van még Strepsils is, de nem. Megint rájöttem, hinni a templomban kell. Reggel be kellett szereznem az anyagot. Délben, ha haza megyek elkészítem a sós vizet gargalizálni. Azt hiszem még fok-és vöröshagyma igénybevétele is meg fog történni. Ja, meg méz és citrom minden mennyiségben. Összetett támadást indítok a kehesség ellen. Hogy milyen sikerrel, az majd kiderül. Hétfőre szeretnék túl lenni rajta, ámbár magamat ismerve ehhez kell 2 hét. Legalább is annyi idő után mondhatom azt, hogy megmaradok a tapasztalatok szerint.
Néhány nap és itt lesz a Mikulás. Csodák nincsenek, de most mégis megtörténhet a csoda! Persze egy kicsit magadnak is bele kell piszkálni a dologba. Mindössze annyit kell tenned, hogy ide kattintasz: http://mikulas.aegondirekt.hu/?ref=xfapy4 A puttonyba bele válogatod azokat a cuccokat, amit szeretnél magadnak, családodnak, esetleg ismerőseidnek. Mindent nem tudsz bele rakni, úgyhogy csak okosan! 🙂 De siess, mert csak néhány napig van tárva az üres puttony!
Nem volt éppen hibátlan. Nem csörgött, nem adott vonalat. Szétszedtem. Első megállapításom az volt, hogy a vonalbontó/csengő kapcsoló hibás. Egy másfajta, hibás telefonból ezt a kapcsolót pótoltam. Mivel nem pont ugyanolyan és nem is ebbe a típusba való, a forrasztási pontok sem stimmeltek. Kis vezetékekkel pótoltam. A stabilitása így nem volt túl jó, ezért melegragasztóval rögzítettem.
A kapcsoló immár az elvárásoknak megfelelően kapcsolt, de még mindig problémák voltak a telefonnal. Továbbra sem csörgött és vonal is csak nagyon halkan volt. A tárcsázásra nem reagált. Szerencsére ezeknél a régi telefonoknál szokás volt a panel alá elhelyezni a kapcsolási rajzát. Ott meg is találtam mi a hiba. A hívómű vezetékei nem jó helyre voltak csatlakoztatva.
Ezeket helyre téve már működött a tárcsázás, de még mindig halk volt. Van egy átkötés, ami rossz helyre volt téve.
Áttettem másik helyre és már működött is. Legalábbis az Erifox alközponttal tesztelve jónak mutatkozott. Aztán tegnap egy meggondolásból kipróbáltam a WS-104-es alközponttal is. Kiderült, azzel meg nem megy. Noha ezek szabványos eszközök lennének. A kagyló felemelése után automatikusan tárcsázta az 1-es melléket. Csörögni viszont nem csörgött. Na mondom, ilyen nincs. Ma szétszedtem és tüzetesebb vizsgálat alá vetettem. Arra az elhatározásra jutottam, hogy bizony a beépített kapcsolóra nem jól forrasztottam rá a vezetékeket. Bár furcsállottam, hogy az egyik alközponttal működik. A másik úgy érzékelte, hogy állandóan foglalt a vonal. Még letett kagyló mellett is. Valami nagyon terhelte a vonalat. Aztán kiderült, letett kagylóval a csengő tekercsén folyamatosan áram folyik. Na mondom, itt van a hunyó. Nem jól van bekötve a kapcsoló. Vezetékek le, újból méricsgélés, teszteleés, forrasztás. Nem tudom hanyadik forrasztás lett jó, mert mindig volt valami gubanc. Utólag letesztelve kiderült, nem jó a bekötés. Végül úgy mutatta, hogy most már jó. Igen ám, de a telefon továbbra sem működött. Se vonal, se csengés. De legalább letett kagylónál már nem folyt áram a csengő tekercsén. Vérszegényen csörgött ugyan, de akkor, ha a kagylót felvettem. Na, ez így nem jó. További mérések, tesztelések és kiderült, bizony én sem jó helyre dugdostam a kábeleket. A bejövő vezeték kék és piros szálát nem jó csatlakozóra dugtam.
Amint a helyére kerültek, egyből megjavult. Leteszteltem mindkét alközponttal és végre megfelelően működik. Nos, ezek után azért elgondolkodtam. Lehet, hogy a kapcsoló eredetileg nem is volt rossz. De mindegy, kicseréltem. Valószínűleg a beépített kapcsoló már első beforrasztáskor is jól volt bekötve, csak mivel két vezetéket nem jó helyre dugtam, így valamiért az Erifoxal működött, de a WS-104-essel nem. Ez utóbbival viszont nem teszteltem javítás után. Mentségemre legyen mondva, a kapcsolási rajz elég nehezen kivehető, mert elmosódott egy kicsit és elég közel vannak egymáshoz a jelölések, nem teljesen egyértelmű mi hova megy. Ráadásul a föld-nyomógombos változathoz kiegészíté van. Annak a bekötése eltér a sima változattól. A lényeg a lényeg, hogy minden a helyére került és teljesen hadrafogható.
Korábban egy CB76MM típusú telefont is szereztem. Ez sem volt hibátlan.
Vonal nem volt, a tárcsája mechanikusan hibás volt. Mint utóbb kiderült, valószínűleg le lett ejtve a telefon és a forgó mechanika egy része szorult. Azt helyre téve jó is lett. Volt két vezeték szakadás is benne, vonal azért nem volt. Ezek a hibák gyorsan orvoslásra kerültek.
Mindkét telefon csengőjének hangja is beszabályozásra került. Ilyen mechanikus csengővel ellátott telefonoknak, amik eddig a kezem közé kerültek, egyiknek sem volt precízen behangolva a csengője. Pedig nagyon egyszerű, ráadául nagyon szépen tudnak szólni.
Így most egy CB76-os, egy CB667-es és egy CB811-es várja, hogy újra hadrendbe legyenek állítva. Sajnos egyelőre nem lehet, most még tartalékos szolgálatra vannak rendelve. 🙂 A CB76-os még eredeti szénmikrofonnal van szerelve. Lehet nosztalgiázni a jól ismert sercegő hanggal, amit a szénmikrofon produkál. 😀
Nagyon sok autót lehet látni városon belül és azon kívül is helytelen ködlámpa használattal. Okuláésként összefoglalom röviden a ködpilácsokra vonatkozó, személyautókat érintő szabályokat.
Ködlámpát csak ködben és sűrű hóesésben szabad használni, amikor az időjárási viszonyok nagyon lassú haladást tesznek lehetővé. Ködlámpát lakott területen belül használni nem szabad! Pedig igen sok autós közlekedik lakott területen belül is tompított és ködlámpa párosítással nappal és sötétedés után is. Ami a hátsó ködlámpát illeti, vegyük már a fáradtságot, ha egy másik autó utolért, kapcsoljuk le! Ne égessük ki a vezető szemét. Nem fog nekünk jönni, mert már tud róla hogy előtte halad lassabb jármű.
Végül néhány szóban arról, hogyan lehet felszerelni ködlámpát azokra az autókra, amiken gyárilag nincs. A lámpák elhelyezését a KÖHÉM rendelet szabályozza, ezért felszerelés előtt célszerű áttanulmányozni, nehogy a műszaki vizsgán probléma legyen a helytelenül felszerelt lámpákkal. Az utóbbi években a rendeletben többször módosították a ködlámpák kapcsolhatóságára vonatkozó szabályozást, így most csak a jelenleg hatályosra térnék ki.
A személygépkocsikra fel szabad szerelni 2 db első és 1 db hátsó ködlámpát. Hátsó ködlámpa akkor lehet, ha van első is. Önmagában csak hátsót nem lehet felszerelni, de mint látjuk később, ez alól vannak kivételek. A ködlámpák kapcsolhatóságának a következő kritériumokat kell teljesítenie:
Az első ködlámpa kapcsolását úgy kell kialakítani, hogy a helyzetjelzővel, vagy a tompított fénnyel együtt lehessen bekapcsolni. Hátsó ködlámpa kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy akkor lehessen bekapcsolni, ha az első már világít, vagy azzal együtt. Mint látjuk későbbiekben, ezt sem lehet minden esetben maradéktalanul betartani.
A rendelet azt mondja ki, hogy az első ködlámpát tompított helyett, vagy azzal együtt lehet használni. Én mégis azt javaslom, hogy tompítottal ne használják együtt sötétben. Ha a tompított is világít, sötétben kevesebbet lehet látni mint ködlámpa+helyzetjelző kombinációval. A ködlámpákat nem véletlenül kell alacsonyabbra szerelni. A tompított fény éppen a ködlámpa előnyét öli meg sötétben. Világosban nincs nagy jelentősége, használhatjuk a tompítottal. Lakott területre érve a ködlámpát kikapcsoljuk. Így nem járunk úgy, hogy helyzetjelző marad bekapcsolva tompított helyett.
Vannak olyan autók, amikre gyárilag kettő hátsó ködlámpa van felszerelve, első pedig egy sem. (pl. Wartburg 1.3) A fentiekből kitűnik, ez minden szaályt áthág ami csak elő van írva a hátsó ködlámpára. Szériában gyártott, jóváhagyott lámpákkal szerelt autók kivételek a szabályozás alól. Gyakorlatilag az utólagos ködlámpa felszerelésre vonatkoznak a szabályok. De még így is vannak kivételek. Másik példa saját házam tájáról, a Suzuki WagonR+. Gyárilag egy hátsó ködlámpa van. a felszerelési magasság itt sem teljesíti a rendelet követelményeit, akárcsak a Wartburg esetén. Ködlámpának külön kapcsolója van. Kapcsolása olyan, hogy a tompítottal együtt lehet bekapcsolni. Szakszervizben beszerelésre került az első ködlámpa, amihez eredeti gyári kapcsoló van beszerelve. Az első ködlámpát helyzetjelzővel és tompítottal is be lehet kapcsolni, ahogy a rendelet megkívánja. A hátsót akkor, ha az első már világít. Ez is stimmel. Mindaddig, amíg helyzetjelzővel próbáljuk. Tehát helyzetjelzővel első ködlámpa nélkül nem lehet bekapcsolni a hátsót. Ez rendben is van. Amint tompítottra kapcsolok, a hátsót az első nélkül is be lehet kapcsolni. Itt tehát már dől a rendelet szerinti kapcsolhatóság. Azért logika ebben is van. Helyzetjelzőt csak álló járművön lehet használni, menet közben nem. Ahhoz még tompított, vagy országúti fényszóró kell. Álló járművön viszont ködlámpát nem lehet használni. Így tehát logikus, hogy helyzetjelzővel nem kapcsolható a hátsó ködlámpa. Menet közben legalább tompított kell, akkor viszont már kapcsolható. Ha pedig csak helyzetjelző van és be van kapcsolva az első ködlámpa, akkor ahhoz már kapcsolható a hátsó is. Mint látható, kapcsolástechnikailag nem megoldható (egyszerű módon), hogy a KÖHÉM rendelet minden kitételének maradéktalanul megfeleljen az elektromos kapcsolás. De ez nem olyan probléma, ami bármilyen gondot okozna, hiszen ha van első ködlámpa, logikus módon azt is használni fogja az ember, nem csak a hátsót. Ha mégsem, akkor tompítottat használ, amivel kapcsolható a hátsó.
Havas idő van, de nincs túl hideg. Már alkonyodik, éppen az erkélyen vagyok, amikor egy fehér Lada közeledik az úton elég nagy tempóval. A kapu előtt lassít, majd irányjelző nélkül bekanyarodik a kapubejáróra. Nem ismerős az autó, így figyelem mi történik. Kikászálódnak az autóból, amikor éppen azt nézem, hogy nagyon belóg az udvarra a Lada eleje. De a kapu nincs nyitva. Csak nem beborították a kaput? Amint mentem le, hallom erőlködik a Lada, megpróbálnak meglépni, de a felázott bejárón elragadtak. Lerohanok, hát mit látok? A nagykapu beborulva az udvarra, a három rossz arcú, számomra ismeretlen fazon ott ácsorog az autó körül. Ott tanakodnak mit is kellene tenni. Közben több helybeli is megáll a kapu előtt autókkal. Visszatartják az embereinket. Tanakodás, hogy mi legyen velük, végül rám van bízva a döntés hogy mit tegyek. Nyilvánvalóan szólok a rendőrségnek.
A jövő évi vasúti menetrend tervezetet átbújva jelentős változást nem tapasztaltam a 128-ason. Csupán pár perc változás van az idei menetrendhez képest. Maradt a 2 órás ütemes menetrend. Megmaradt a véleményem szerint soha, senki által nem használt délutána Szeghalom-Füzesgyarmat-Szeghalom járat is. Hogy ezzel mi ltt volna a cél, még nem sikerült rájönnöm, ráadásul éppen abban az időpontban, amikor busz is megy a két város között. Na mindegy. Viszont a vasárnap délutáni negyed négy körül Püspökladányból induló vonat, ami egy elmebeteg ötlet alapján Biharnagybajom fél órát dekkolt, ezt a várakoztatást végre kivették. Azzal a jelszóval iktatták be, hogy a Biharnagybajomtól délre felszállóknak elég fél órával később indulni és akkor Vésztőn nem kell majd egy órát várni a csatlakozásra. Minden estre kurva jól megoldották, mert az egy órából fél órát Biharnagybajomban töltöttek az utasok. Akik Püspökladány és Sárrétudvari között szálltak fel, azok had szívjanak ha Biharnagybajomtól tovább utaznak. Na, ezt a hülyeséget szerencsére megszüntették. Püspökladánytól Záhony és Budapest felé is jónak mondható a csatlakozás, akárcsak visszafelé mindkét irányból.
Itt van az ősz, itt van újra. Pontosabban már inkább a tél közeledik, de hivatalosan még ősz van. Amúgy az írásom első mondata című verset hatalmas kínok és keservek között tanultam meg annak idején az első osztályban. Nem is emlékszek már belőle csak az első sorra. De azt hiszem már 2 hét múlva sem tudtam volna az első soron kívül mást elmondani belőle. Mindig utáltam verset tanulni, pedig muszáj volt. Emlékszek a Wales-i bárdok, ami rohadt hosszú és nehéz szövegű, megtanultam. Nem mondom hogy hibátlanul, de azért el tudtam mondani. Egyetlen egyszer sem kérdeztek belőle tőlem egyetlen versszakot sem. Magyarul teljesen fölöslegesen töltöttem az időt a megtanulásával. De mindegy, rég volt odavan. Nem is erről akartam írni, hanem vissza az őszhöz. A tegnapi esős idő után ma naposabbra sikeredett, bár most azért vannak érdekes felhők, alighanem még kisebb zápor is alakulhat belőlük. Hajnalban még égzengés is volt. Bár mit csodálkozunk rajta, mikor tavaly december 25-én volt zivatar? Na szóval, hogy ma szárazabb és naposabb lett az idő, az “ökrök” egyből nyáladzani kezdtek. Nincs is annál jobb, mikor az ember megy az utcán és a pofájáról nem győzi törölgetni a hajszálnál vékonyabb, pókháló-szerű ökörnyálat. Végülis ez is pókháló, mert azok a férgek készítik. Annak idején az iskolában mondták, hogy az ökörnyálat pókok készítik és a langyos őszi napsütésben ezeken a levegőben száló fehér “taknyon” utaznak a pókok. Volt szerencsém eme állítást letesztelni. Az ősz egy része nagyon kedvező volt a nyálcsorgatáshoz. A kora esti órákban, amikor már a szél sem fújt, de a nap még sütött, az ég tele volt a hosszú fehér szálakkal. A gyenge légáramlat szépen vitte őket. Aztán volt olyan ami felakadt a fára, az ember pofájára vagy más tereptárgyakra. De olyan is volt, ami szépen földet ért. Éppen a kerítést csináltuk, mikor a közelemben egy adag nyál “becsapódott a földbe”. Na, mindom megnézem hányan utaznak rajta. Két apró fekete pókot találtam a fehér anyagon, ott mozgolódtak rajta. Tehát a történet valóban igaz. Az ökörnyálat pókok készítik és a légáramlatban ezen a repülő alkalmatosságon tesznek meg hatalmas távolságokat.
