Suzuki gyárlátogatás 2017 március. 1


Jaj, hát néhány információt elfelejtettem megosztani. Az oda-vissza út némi kitéréssel majdnem 600 km volt. Ez alatt semmiféle technikai probléma nem volt az autóval. A fogyasztása  a következőképpen alakult. Oda úton 7,7 l/100 km átlagfogyasztás. Az átlagsebesség 51 km/h volt a navigáció szerint, de ebben megállás is volt. Az eső és a sötét miatt indulás után leginkább 100-110 km/h között volt a sebesség. Aztán ahogy megvirradt, forgalomtól függően 120-130. Visszafelé 7,8 l/100 km lett az átlagfogyasztás. Navigáció szerinti átlagsebesség is növekedett, 58 km/h lett. Jobb tempóban lehetett haladni. Igaz, a Pilisen keresztül a kanyargós, lejtős, emelkedős úton 60-70-nél nemigen mentem gyorsabban. A budakalászi körforgalomnál a szokásos tumultus volt, így ott jelentős mértékben romlott az átlagfogyasztás és sebesség. A körforgalmat elhagyva a Megyeri híd felé, majd az M3-ra ráhajtva, már néhány lassabban haladó előzésre váró járművet leszámítva egész jól lehetett tartani a 130-as tempót. Az út körülbelül felétől feltámadt a szél és erős oldalszélben kellett kapaszkodni a kormányba. Ez is rontotta az átlagfogyasztást. Összességében azt mondom, elégedett vagyok a fogyasztással, mint ahogy magával az autóval is. Gyakorlatilag a fél napos távollét és a majd 600 km levezetése után sem éreztem magam kényelmetlenül. Nem zsibbadtam el, nem voltam olyan fáradt sem, mint amire számítottam.

Reklámok

Suzuki gyárlátogatás 2017 március


Mint a jó szellem, évről évre visszajárok én is a gyárba hogy az ismerősökkel összeverődve csoportosan meglátogathassuk az autógyárat, ahol a mi autónk készül. Ezúton is köszönöm a Magyar Suzuki zrt-nek és a szervezőknek, (SLC) hogy ismét lehetőséget biztosítottak arra, hogy ezen az érdekes és látványos programon részt vehettünk. De kezdjük az elején.
Az egyik gyülekezési pont a solymári Auchan áruház parkolója volt. Rendszerint itt szoktunk találkozni, csak eddig utasként vettem részt az autózásban. Most viszont saját autóval mentem. A navigáció mintegy 2 óra 37 perc menetidőt kalkulált a találkozási pontig. Mivel elég messze volt, nem akartam nagyon kisaccolni az időt és bőven adtam menetidőt magamnak. Így aztán pontosan hajnali 4 órakor útnak indultunk. Ekkor még teljes volt a sötétség, amit tovább fokozott az ekkor még nem látható borultság. Alig indultunk el, észak felé a távolban hatalmas villámlás világította meg a felhőket. A korai időpont ellenére elég élénk kamion forgalom volt az autópályán. Gyakran be kellett húzódni a belső sávba. Az előttem haladók zavarása miatt az országúti fényszórót nem lehetett használni, maradt a tompított. Így értem mellé egy kamionnak, amikor tőlem 50-60 méterre megpillantottam valamit az úton. Szerencsére a belső sáv közepén hevert, így nem kellett manőverezni. De nem is nagyon lehetett volna. Jobbról mellettem a kamion, balról a szalagkorlát. Azt láttam, hogy nem kis dolog van az út közepén, így aztán a fogamat összeszorítva megközöltem az úton fekvő testet. Közelebb érve már felismerhető volt, hogy egy vadmalac, de már kimúlt. Korábban elüthették. Vártam a koppanást, de reménykedtem benne, hogy elmarad. Szerencsére éppen elfért az autó alatt, nem ért hozzá. Egy alacsonyabb építésű autóval ezt nem lehetett volna véghez vinni. 100-110-es tempónál annak a valaminek a kikerülése reménytelen, gyors kormánymozdulatra lett volna szükség, amit ilyen sebességnél nem lehet megtenni úgy, hogy az autó az úton maradjon. Szerencsémre a kocsi alatt elfért, így nem okozott semmiféle problémát. De belegondolva, ha éppen ott váltok sávot, vagy egy fél méterrel odébb van a malac és ráhajtok, akkor ezt a bejegyzést szerintem most nem írnám itt. Őzet ütöttem már kétszer, szerencsére a járművekben nem esett különösebben kár. De ilyenről még nem hallottam. Néha a rádióban lehet hallani, hogy így vagy úgy állatok jutnak fel az autópályára. Ha valahol, hát itt éppen nem számítana az ember vadra, hiszen az autópályák végig kerítéssel vannak elválasztva a vadak élőhelyétől. Persze mint ahogy a példa is mutatja, azért lehet néhol olyan sérülés a kerítésen, ahol mégis bejutnak az útpályára. Szerencsére az út további részében nem volt meglepetés, leszámítva az újabb villámlásokat és némi esőt. Bíztam benne, hogy az autó megússza szárazon. De mégsem. Az autópálya burkolata inkább csak vizes szokott lenni, ott nincs felhordott sár, így az autó és más autók által felcsapott víz viszonylag tiszta volt. Néhány perccel fél hét után megérkeztünk a parkolóba. Mi voltunk az elsők. Nem sokkal utánunk kezdtek szállingózni a többiek is. Mivel idő volt még bőven, így némi bevásárlást ejtettünk az áruházban.

Aztán egy nagyobb csapat is megérkezett. Mielőtt tovább indultunk volna úticélunk felé, fotózás erejéig felsorakoztunk:

Rövid fotózás után elindultunk, mert sürgetett az idő:

 

Solymártól Esztergomig konvojban haladtunk:

Érkezik a csapat a gyárhoz:

Végül pár fotót készítettem a parkolóban, mielőtt bementünk a gyárba. A kis szürke Wagon R visszalátogatott egykori szülőhelyére.

Remélem, jövőre együtt ugyanitt! 🙂

Végre!


A Jobbik indítványára a parlament megszavazta, hogy eltörlik a téli-nyári óraátállítást. Éppen ideje volt már befejezni ezt a bohóckodást. A hétvégén még egyet tekerünk az órán előre,. aztán úgy marad. Ősszel is marad a nyári időszámítás, tehát tulajdonképpen egy időzónával előrébb kerülünk. A rádió vezérlésű órákkal lehet majd trükközni, hogy a pontos időt mutassák. De ez nem különösebben probléma. Könnyen meglehet, hogy több európai ország is követni fogja a példánkat és felhagy ezzel a marhasággal. Az oroszok is pár éve már felhagytak ezzel a gyakorlattal, ők sem tekergetik. Tovább lesz világos, főleg nyáron lesz ennek jelentősége, hogy este 10 körül még nem lesz teljes sötétség. Igaz, reggel később virrad, de majd megszokjuk. 🙂

Frissítás: Jó lenne, csak kár hogy kamu a hír. Az információ nem valós híren alapult.

ICO Kaméleon golyóstoll összeszerelése


Korábban többször írtam már a kultikus négyszínű tollról. Fotókat is prezentáltam ahogy szétszedett állapotban leledzett. Régen elhatároztam, ha legközelebb megint szét kell szednem, akkor az összeszerelésről készítek egy kis filmet. Nos, ma jött el a napja, hogy ismét javítanom kellett. A betéttartó csúcsa, amihez a rugó van rögzítve, letört. Így a törött betéttartót egy korábban javíthatatlanul meghibásodott donor tollból pótoltam.

Folyik a mosógép


Az utóbbi időben szinte minden mosásnál előfordult, hogy némi víz állt a mosógép alatt. Ez nyilvánvalóan nem egészséges dolog, ezért orvoslást kíván. Elindítottam egy rövid programot, hogy lássam hol folyik a víz. Nem folyt sehol akárhogy is néztem. Visszaraktam a mosógép oldalát. Következő mosásnál megint állt a víz. Elgondolkodtam, mi lehetett a különbség a mosás és a vízzel való lögybölés között. A ruha! A teszt alkalmával nem volt benne ruha. Akkor a centrifugának van köze hozzá. Szemügyre vettem a mosószer adagoló és az üst közötti gumicsövet.

dsc01172

Az adagolónál levettem a bilincset. Magát a csövet nem tudtam kivenni az üstből, mert olyan kemény már, hogy nem lehet úgy összenyomni, hogy ki lehessen venni. A dob felől meg nem férek hozzá. Így aztán alaposan megnéztem. Törést nem találtam rajta. Viszont az öst becsatlakozásánál nagyon könnyen mozog.

dsc01174

dsc01173

Akkor itt van a kutya elásva. Mivel már nem rugalmas, centrifugázáskor a dob odacsapja a vizet a gumihoz. De mivel az nem tömít, ott szépen visszaszivárog és lecsepeg a gép aljába, onnan a víz a láb csavarjánál szépen a földre csepeg. Nem volt kis munka szétszedni a gépet.

dsc01175

Összerakni aztán még nehezebb volt. Egy kósza pillanat erejéig megfogalmazódott bennem, hogy ez lehet nem lesz többet összerakva. 🙂 Szűk helyek, éles peremek. Csupa prezúr lett a kezem. Végülis a hibát úgy hárítottam el, hogy ahol a gumi az üstbe csatlakozik, Gumiámmal alaposan bekentem.

dsc01176

dsc01177

A dob felőli oldalon nem fértem hozzá a cső másik végéhez. Elvileg így is vízzárónak kellett volna lennie. A mosószer beadagolásakor azért nem folyik, mert a cső vége belül van az üstön. Így a vizet szépen bevezeti. Mosáskor sincs baj, mert addig nem csapódik fel. De centrifugázáskor bizony mindenhova fröccsen a víz. Aztán majdnem éjfélkor jutott eszembe, hogy a dob ajtaját kinyitva, azon fordítva egy kicsit  acső felé, a dob betöltő nyílásánál belülről is be tudom kenni a cső peremét ahol az üsttel találkozik. A kenés remekül sikerült. Ma volt egy normál mosás, nem folyik sehol. A gép egyébként 1995-ben készült, az elektromos szerelvényeknél találtam egy címkét amin ez a dátum szerepel. A gép összerakása már nehezebb volt, mert a tetőt az üsttel összekötő gumit az üstnél egy erős végtelenített rugó rögzíti. Hasonlóképpen mint a szimering belsejében az a kis fém rugó. A fedélről le kellett venni a gumit, amit először az üsthöz kellett rögzíteni a  rugóval. Utána visszatenni a helyére a keretet, a gumit szépen eligazgatni, majd a betétet rátenni. Utána lehetett a betétet a kerethez visszacsavarozni, a gumi peremet eligazítani. Szóval nem volt egy egyszerű feladat, de legközelebb már könnyebben menne. De remélem nem kell szétszedni egyhamar.

Reménytelen (Straus fűkasza)


Múltkori bejegyzésemben írtam, hogy a szimering szét volt szakadva. A mai napon kicseréltem, valamint az üzemanyag csövet is. A lényeg tömören: A helyzet változatlan. Annyi változás történt, hogy nem 5, hanem 10 perc után válik indíthatatlanná. De elsőnek is trükközni kell az indításnál.

Nekem már semmi ötletem, se elképzelésem nincs hogy mi a franc baja lehet ennek a szarnak. Az elmúlt bő két évben amennyi időt erre a selejt vacakra ráköltöttem, azt sajnálom, de azt nagyon. Ugyanúgy a múlt szombat délutánt és a mait is. Ha tudom, hogy semmi eredménye nem lesz a több órás szerelésnek, akkor bizony hagytam volna a fenébe ott rohadni az alsó épületben. Ez annyit sem ér, hogy a fáradtságot vegyem, hogy kivágjam a szemétbe. Egy használhatatlan szar, ami első perctől fogva kínkeservesen volt indítható. Új szimering, új porlasztó, új berántó szerkezet, új dob, az már kettő is, és ennek mindig van valami baja. Pontosabban egy valami mindig állandó. Az, hogy nem lehet beindítani normálisan. Én erre most már több időt, pénzt nem áldozok, vitt el mindegyikből éppen eleget.