Ferrari F1, kormányzati negyed, politikai maffia


Nincs miről, de írhatnékom van. Azéret mégis, lássuk csak miről is lehetne szó.
Mint már korábban írtam volt, (legalábbis azt hiszem) elkezdtem gyűjteni a Ferrari F1-es autómodell részeit. Pontosabban előfizettem az első 14 számra. Azon kívül, hogy így majdnem 10000 Ft kedvezményt kapok, még némi ajándékkal is ellátnak. Az ajándékok első része megérkezett egy Ferraris kulcstartó és egy baseballspaka személyében.

A harmadik ajándék a modell távirányítója lesz, amit leírás szerint a modell összeépítésének végefelé fognak elküldeni.
Kíváncsi leszek, hogy lesznek-e még újabb ajándékok a további előfizetésekhez. Mert tervek szerint 78 számból áll a sorozat és most az első 8-ra, vagy 14-re lehetett előfizetni. Kényes jószág lesz a kicsike, nem lesz egyszerű dolog az üzemben tartása, beállítása, kunfigurálása. A porlasztó beállítása és a gyertya megválasztása függ a hőmérséklettől, üzemanyagtól, páratartalomtól. NOmeg a beindításhoz egy izzító készülék is kell majd. Abban reménykedek, talán az is majd az ajándékok tárgyát fogja képezni  a későbbiekben és nem kell külön megvásárolni.
A robogóm a kétakkusítás ellenére 20 fok alatt nem, vagy csak nehezen akar beindulni. Persze, csak az első indításnál. Ha már üzemmeleg, akkor gond nélkül indul. Újabb módszerhez folyamodtam, hogy hűvösebb hőmérsékleten is induljon. Az önindítóhoz vezető összes kábelt vastagabbra cserélem. A relétől az önindítóig vezető kábelt azt tegnap kicseréltem, de másik kettőt majd csak holnap tudom, mert a kábelsarukat rá kell préselni a vezetékekre, amit itthon nem tudok megoldani. A gyenge láncszem egyébként az indítórelé lesz. Most már csak azon fog múlni, hogy mennyi feszültséget enged át az önindítónak. Azt lesz a legkisebb keresztmeszetű tényező. Azért bízok benne, hogy jobb lesz, mint eddig volt.
A hülyeség határtalan. Kiderült, egy NATO irányelv szerint az újonnan épülő kormányzati negyedben nem lehet magas rangú prominens személyeket fogadni, mert a pályaudvar közelsége miatt potenciális célpont. Ugyebár ilyenkor mi lenne a kézenfekvő megoldás? Az, hogy a teljesen fölösleges, pénzkidobásra szánt kormányzati negyedet, amiből az elvtársak szép kis summára tesznek szert, nem ott kellene felépíteni, hanem máshol. Mint minden, persze ez sem a logikának megfelelően működik nálunk. A kormányzati negyed marad, a Nyugati pályaudvart teszik el onnan, Rákosrendezőre. Nem kevés pénzbe és időbe fog ez kerülni. Ráadásul a kibővítendő pályaudvar olyan területet is igénybe venne, ami jelenleg egy MSZMP-s politikus tulajdonában van. Gondolom, az elvtárs extra kártérítést fog kapni, hogy a területről lemondjon. Esetleg néhány milkát majd ő is visszajuttat a minisztériumoknak. Korrupció felsőfokon. Maffia az egész banda, mint ahogy az már látszik a Zuschlag és a Weisszenberger ügyekből. De ne ugordjunk ennyire előre. Nem megoldott a pályaudvar megközelítése sem. Mostani állapot szerint elég szar a közlekedés, amit persze majd fejleszteneka zigényeknek megfelelően. Csak van egy bökkenő. Buszokkal nem igazán lehet jól megoldani. A meglévő troli járatok sem túl közeliek. Villamos meg kiváltképp nem, elég távol esik a kiszemelt résztől, ezen kívül a nagyobb baj az, hogy az 1-es, 62-es és 69-es villamosok nem igazán vannak kapcsolatban a belvárossal. De a legnagyobb probléma az, hogy éppen metró nincs, ami a legtöbb utast tudná legrövidebb idő alatt a pályaudvarra szállítani. Ez is egy újabb elbaszott lépés lesz az állambácsi részéről, mint annyi minden más. Most is persze ki fog szívni? Természetesen a kisember.
No, ha már az előbb szóba hoztam a maffiás Zuschlagot meg kispajtását, akkor megemlíteném, hogy bizonyára lesznek még többen is. Majd szépen köpni fognak, ahogy azt látják, hogy párt társaik, vezéreik nem akarják őket a szarból kivakarni. De ha már az uniós pénzek elcsalásánál járunk, akkor Flető kezdhetné a saját háza táján. Szó szerint. Ugynis kedve sfeleségének és a tisztelt képviselőelvtársunknak is felemrült a neve eurós pénzek eltüntetésében pár évvel ezelőtt. Minderről a 2006 április 18-ai blogomban is említést tettem a Népszbadságra hivatkozva. De hogy ne kelljen visszamenni az időben, íme a cikk ismét:
 

Veress József leváltásának kusza képlete

Népszabadság • Munkatársainktól • 2006. január 18.
  Veress József

Nemrég menesztett államtitkárát, a Békés megyei MSZP-elnököt invitálta tisztázó beszélgetésre Gyurcsány Ferenc. Arról, hogy miről faggatta a kormányfő Veress Józsefet január 16-án, semmi nem szivárgott ki. Nyilván nem jár túl messze az igazságtól, aki azt gondolja, hogy nem csak a Békés megyei ügyek kerültek terítékre.

Sokan meglepődtek, amikor a kormányfő december végén váratlanul fölmentette kormányzati tisztségéből Veress Józsefet, az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter politikai államtitkárát. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy Veress rendet teremtsen a párt Békés megyei szervezetében. A jelek szerint a kormányfő nem igazán a Békés megyei MSZP-t elnöklő Veress túlhajszoltsága miatt aggódott, sokkal inkább azért, hogy a helyi szocialista viszály túllép a megye keretein. Az egymásnak feszülő szekértáborok – Veress köre kontra Tóth Károly, illetve Karsai József országgyűlési képviselő csapata – kényes “dokumentumok” emlegetésével próbálják ugyanis sarokba szorítani egymást.

A 2002 óta tartó harc akkor vált nyílt háborúvá, amikor kiderült: Békéscsaba erős embere, Tóth nem kíván indulni egyéniben, s így csak a megyei lista nyolcadik helye jutott neki, noha a másodikat nézte ki magának. Tóth a pártközpontban követelt igazságot. A szocialista vezérkar megpróbálta átrendezni a listát, ám hiába. A helyieket nem léphette át. A szocialisták vezérkara az országos lista biztos befutóhelyével gyógyította a Veress-sel szembenálló Tóth politikai sebét. (Veress “helyi értékét” jelzi, hogy miután államtitkárként menesztették, Tóth “a megváltozott erőviszonyokra” hivatkozva megpróbálta átíratni a névsort, de ekkor is hiába: javaslatát a megyei elnökség egyetlen tagja pártolta.)

 

Annak ellenére, hogy Tóth és Karsai már hivatkozott egy adura: azt mondják, vaskos dosszié igazolja, hogy az egykor a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) tanácsadójaként, majd egyik elnökhelyetteseként munkálkodó Veress érintett a K&H/ Kulcsárügyben. A dokumentumokat eddig senki sem látta. Veressnek állítólag fölajánlották, hogy még leváltása előtt kérje a fölmentését, de nem élt e lehetőséggel, mert azzal elismerte volna, hogy a Tóth-Karsai-féle dokumentum létezik.

Ami tény: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal egyik “részlegének”, a Pályázat Előkészítő Alapnak (PEA) 2003-ban hatmilliárd forintot adtak az EU strukturális alapjához benyújtandó projektek megíratásához. A PEA 2003 márciusában ki is írt egy tendert önkormányzati pályázatok elkészítésére. Az egyik győztes az a HRD konzorcium (egy dán cég vezeti), amelynek a K&H Euroconsulting is tagja.

A K&H Bank önkormányzati és uniós üzletágát a pénzintézet ügyvezetőjeként Kulcsár Attila alapította 2002-ben, és ő is irányította. (A legtöbb jelentős bank létrehozott hasonló üzletágat, hogy sikerrel vehessen részt az uniós projektek finanszírozásában.) A Miniszterelnöki Hivatalba bejáratos brókert valószínűleg nem érte meglepetésként, hogy 2003 első negyedében a kormány létrehozta a PEA-t. Az alap tevékenységét Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége (Gyurcsány ekkor sportminiszter volt, kormányfővé választása után Dobrev lemondott tisztségéről) irányította mint az NFH “támogatások fogadására történő felkészítésért felelős elnökhelyettese”. A K&H Bank – a cégiratok tanúsága szerint – 2003 februárjában bevásárolta magát a Hitesy, Bartucz és Hollai Üzleti Tanácsadó Kft.-be (Hitesy Ágnes a pénzintézet akkori felügyelőbizottságát elnökölte), a későbbi Euroconsultingba. Az adásvételt a bank részéről Kulcsár Attila és Zarnóczi Tibor vezérigazgató jegyezte. Az akvizícióról szóló iratok épphogy befutottak a cégbíróságra, mielőtt a PEA közzétette pályázatát. 2003 júniusában (szintén Kulcsár és Zarnóczi aláírásával) módosítják a bank és az azóta K&H Euroconsulting névre keresztelt cég társasági szerződését: a “kisrészvényes” pénzintézet megkerülhetetlen jogosítványokat kapott, valamint a társaság áttette székhelyét a Lejtő utcába, a K&H Medicina Egészségpénztár székhelyére. Aztán négy nap múlva kirobbant a Kulcsár-botrány, és a bróker júliusban külföldre menekült.

Az állam malmai azonban a vártnál is lassabban őröltek. A pályázatok elbírálásának júliusi dátuma decemberre csúszott át, s amikor a végső döntésre rákerült az NFH pecsétje, a Kulcsár-ügy már gőzerővel dübörgött. A K&H euroconsultingos HRD mégis elnyert 4,5 milliárd forintot.

A képlet bonyolult: adott egy pályázat, amely csúszik, és a média kereszttüzében vergődik. A PEA-program megjelenése előtt a lapok arról cikkeztek, hogy egyetlen pályázat sem futott be az alaphoz. Igaz, a végső határidő lejárta előtt aztán háromezer pályamű ömlött be a PEA-hoz. Adott hatmilliárd forint is. Ha helyesen költi el a PEA, akkor a pályázatok sok százmilliárd, EU-s támogatásokból származó forintot hoznak az önkormányzatoknak. Ha a PEA inkább viszszazárja a pénzét az “NFH széfjébe”, és új pályázatot hirdet, legalább hat hónappal késlelteti a projektek tervének elkészítését, s így a beruházások megvalósulását.

Adott ezenkívül két rivális cégcsoport: az egyik a HRD, a másik pedig egy olyan konzorcium, amelynek egyik tagja az MSZP-közeli Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozott. Más esélyes pályázó nem mutatkozik.

Adott ugyanis egy szigorú pályáztatási rendszer is – a PEA-tanácsadói tendereket az EU által előírt PHARE-eljárásrend alapján bírálták: minden egyes fázist ellenőrzött az Európai Bizottság illetékes szerve, amelynek jóváhagyása nélkül a magyar szervek egyetlen lépést sem tehettek. A tendereket öt tagból álló köztisztviselői munkacsoport értékelte, a folyamatot az Európai Bizottság által fizetett független ellenőr követte végig, s tapasztalatait kizárólag az EU-nak összegezte. Ebben az értékelési rendszerben mindkét versenyző száz százalékot teljesített. Az döntött, hogy a HRD egy árnyalatnyival, mintegy hárommillió forinttal kevesebbért ígérte elvégezni a feladatot.

A PEA-ért felelős elnökhelyettes, vagyis Dobrev Klára információink szerint e szempontokat mérlegelve döntött úgy: a kisebbik rosszat választja, és a HRD cégcsoport kapja a mintegy 4,5 milliárd forintos megbízatást. (A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a külföldi cégek kasszájába folyik be a summa 70 százaléka, a magyarokat – akik az érdemi munka oroszlánrészét végzik – 30 százalék illeti meg.) Igaz, a nagy biznisz nem maga a tender volt, hanem az, hogy a PEA-hoz beadott projektek kidolgozója tehet javaslatot arra, hogy melyik pénzintézet finanszírozza az EU által majdan támogatandó beruházásokat. Ez ebben az esetben értelemszerűen a K&H lett volna.

Bár a Kulcsár-botrány a tender elbírálásakor már javában tombolt, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az exbróker már nem a bank vezérkarát erősítette, illetve nem volt köze a K&H Euroconsultinghoz sem.

A képlet tehát eleve összetett, s ehhez járult még a megyei belháború, amelyben a Tóth-Karsai páros vélhetően a kormányzati tenderről szóló dossziét lobogtatva próbálja ellehetetleníteni Veresst, a megyei elnököt. A miniszterelnök kényszerhelyzetben nyilván a legkisebb rosszra törekszik. A békési viszály fokozódása azzal fenyeget, hogy a dosszié fedele kipattan. A miniszterelnök előre menekül, és leváltja Veresst a politikai államtitkári posztról, így a Tóth-Karsai csapat úgy érezheti: elégtételt kapott.

Úgyhogy lenne mit rendbe tenni és lenne kiket leültetni, elszámoltatni. Csakhát a demokrácia nálunk nem úgy működik, ahogy annak kellene. Amit az egyiknek lehet, azt a másiknak nem lehet. Ez ám az egyenlőség! Korrupt, mocskos az egész bagázs, gyakorlatilag az összes képviselővel. AZok is csak a saját zsebüket tömködik, hajszálnyi hajlandóság sincs bennük a költségek csökkentésére, az embereket irritáló adózatlan költségtérítésnek nevezett pénzosztáson meg végképp nem. Még Gyurcsány azt szertné, hogy bruttó 800000 Ft-ot kapjanak a képviselők, mert a felelősségteljes miunkáért ennyit megérdemelnek és akkor abban benne lenne a költségtérítés is. Hát nem mondom, tényleg felelősségteljes munka, főleg amikor ott sincsenek. Lenen erre megoldás, éves szinten rengeteg pénzt meg lehetne spórolni, dehát ez éppen az érintettek érdekeit sértené és akkor valóban csak annyi pénzt markolhatnának fel, ami jogos lenne, nem tudnának lopni. Dehát ez olyan dolog, mintha a kecske árulná a káposztát.

Mobilszolgáltatók piaci részesedése 2007 augusztus


Augusztus
P: +37188 (3620792 34,86 % +0,02%)
T: +51633 (4579482 44,09 % +0,07%)
V: +11957 (2186394 21,05 % -0,09%)

Az első szám az előfizetők számának változása az előző hónaphoz képest. A második az előfizetők száma, a harmadik a jelenlegi részesedés, a negyedik pedig a részesedés változása az előző hónaphoz képest.

Megint a neurológusnál.


Megint eltelt fél év. Látogatást kellett tennem eme nagyszerű, egészségügyi reforman nevezett, rombolásnak kitett megyei egészségügyi szakrendelésen. Ami új az elmúlt időszakhoz képest:
– Van vizitdíj automata (tavaszal még a doktor néninek kellett fizetni), sőt még személyzet is van hozzá, aki segít bilétát váltani.
– Van papír a budiban (sosem volt eddig). Gondolom, a vizitdíjból mostmár erre is futja.
– Több a beteg, mint fél éve. Gondolom, akik addig nem mentek, azok mostmár kínokat élnek át, aztán még ha fizetni is kell, de csak elmennek.
Fél kilenckor értem oda, 5 percen belül a dokumentek már bent is voltak. A dokinál tudtam meg, hogy van vizitdíj automata, ott kell fizetni mostmár. Rohanás az automatához, kéri a taj számot. Hát, biztos tudom fejből. Vissza a rendelőbe, mert hát ugye a taj kártyám ott van. Rám néz a doktornő: Ilyen gyorsan meg is volt? Nem létezik! Mondom is, nem is létezik, csak kell a taj számom, amititt hagytam. Azt mondta, akkor addig gyorsan egy beteget ellát, míg befizetem. Szóval a lényeg, a Betagen-t most ne szedjem. Ha úgy érzem, hogy kell, akkor igen, de próbáljuk meg szünetetltetni. Jó. Hát most ésszel csinálom. Leszoktatom magam róla, nem egyik pillanatról a másikra, mint 1 éve a Nootropilról. Akkor 2 nap múlva fejre álltam. Fokozatosan csökkentem a dózist. Bár az az igazság, hogy annak speciel nem éreztem semmilyen jótékony hatását. Úgyhogy lehet, hogy az nem okoz problémát. Az Aspirin Protectet viszont ismét támogatással kaphatom, ami eddig nem volt, csak az első évben. Nem volt éppen tíz óra, mire végeztem. Pár perc múlva indultam is haza. Ahol szoktam parkolni, ott gesztenye és tölgyfák vannak a parkoló mellett. Hatalmas fák, a parkoló tele falevéllel és terméssel. A gesztenyék csak úgy kopogtak a kocsik tetején. No meg a fejem, mert oda is jutott.
11-re haza is értem. Mondom, ha már úton vagyok, akkor a tüdőszűrőt is megejtem. Nem is kellett várnaom, ment mint a karikacsapás. Hm, bezzeg valamikor micsoda tumultus volt. Mindegy. Miután megnyugtattak, hogy tiszta a lelkiismeretem, irány a posta. Egy levelem volt. Tekintettel arra, hogy nem reggeliztem, igencsak éhes voltam. A Reálban vettem ezt-azt, aztán irány haza. A délután szabadfoglalkozás, ami nem mást jelent, mint netezni egészen lefekvésig. Mosolygó arc
 
Jaj, el is felejttettem írni, hogy tegnap megjött a személyi igazolványom. Sosem voltam egy matyóhímzés, sok szar kép készült már rólam, de amilyen az igazolványban van, az mindegyiken túltesz. Mint valami kipúderozott hulla, kipeckelt szemekkel, úgy nézek ki rajta. Meglepődött
 

Pofa be törvény


Az elvtársak, elvtársnők, és polgártársak megszavazták a szájkosár törvényt. Ez röviden arról szól, ha valaki jártatja a pofáját és megsért valakit a vallása, nemzetisége, nemi hovatartozása, stb miatt, akkor annak jogában áll beperelni, kártérítést követelni. No kérem, egyesek ebből busásan meg fognak élni. Hogy hogyan? Úgy, hoyg leszenk olyanok, akik kiprovokálják a másiktól, hogymegsértse. Elég, ha azt mondja valai a másikra, hogy "te büdös kurva", akkor a sűrűn baszott elvtársnőnek jogában áll feljelentést tenni. Kér majd egy szép kis kártérítést, amit megítél neki a bíróság. Ha elég nagy nyílvánosság előtt teszi valaki a kijelentést, akkor elég nagy kártérítést követelhet. És fog is követelni. Minrha a bíróságoknak nem lenne mivel foglalkozni. Ezt a marhaságot feltétlenül meg kellett szavazni? Még több ügy lesz a bíróságon. Mostmár szó szerint tyúkperek kezdődnek. Nem adok én hosszú időt ennek a törvénynek. 1-2 éven belül módosítani fogják. Akkor most hova lett a híres szólás szabadság? Az már régen oda lett a diktatúrában. Van, ahol a szólás után is van szabadság. Sajnos nálunk már nem ez a helyzet.

Álmaim


Alkonyat van, de még lehet látni, nem sötétedett be teljesen. Több ismerősömmel állunk valahol. Nem tudom mi történhetett, de érzem, hogy valami feszültség, rémület van a levegőben. Talán baleset történt. Én kissé távolabb állok, a többiek háttal állnak nekem.  Kezemet magam elé tartva érzem, hogy valami meleg folyik a kezemre. Lenézek, látom, hogy vér. Érzem, ahogy a szából folyik a vér, egyenesen a kezemre. Egyre erősebben, majd azt is érzem, valósággal spriccel a vér a számban, ami onnan vastagon ömlik ki. Még azt is hallom, ahogy a nagy erővel előtörő vér csicsog, ahogy a szív teljes erőből pumpálja kifelé. A szám teljesen megtelik vérrel, levegőt sem merek venni. Nem vesz észre senki, miközben én csak arra gondolok, segítséget sem tudok kérni, de ha tuddnák is, pár másodpercen belül úgyis végem, elvérzek. Lassan minden elsötétült, én pedig felébredtem.
Ilyen, számomra megrázó álomban még nem volt részem. Sok, horrorisztikus tartalmú, üldözős álmom volt már, de egyik sem tűnt ilyen valóságosnak.

Álmaim


– Gyurcsáááány! -ordította valaki.
Gyurcsány megszeppenva csoszog, kezében a katonaságból jól ismert sárga (kutyatányér) tányér. A konyhás ránáz, majd az előtte lévő kondérra, amiben az étel tetején vastagon áll a zsír és a jég. (valamilyen leves lehet, de leginkább valami ételmaradék katyvaszhoz hasonlít)) A konyhás erőből a kondérba nyomja a hatalmas merőkanalat, ami óriási reccsenéssel hatol át a jég és zsír rétegen. Kissé megforgatja a merőkanalat a kétes kinézetű, ennivalónak alig nevezhető trutymóban, majd egy hatalamsat kimerve belőle a Gyurcsány kezében lévő tányérba adagolja.
– Mehetsz! Zabálj! – mondja a konyhás.
Gyurcsány félre vonul, de hogy mit kezd az ételnek nem látszó ebéddel, az már rejtély maradt.

Gyertyapipa


Már korábban is tapasztaltam, hogy egyes motorfordulatszámon egyszerűen kihagy a gyújtás, erőtlen az autó, nem megy. Tegnap ez  már olyan mértékűvé vált, hogy gyakorlatilag nem lehetett az autót használni. Az elindulás volt a legnehezebb. Gyertyahézagon állítottam, de csak kicsit lett jobb a helyzet. A nyáron éppen emiatt cseréltem ki a gyújtókábeleket és a gyertyapipákat. Mindből teljesen újat raktam be. Este elvittem a kocsit a szerelőhöz és bizony kiderült, hogy az egyik új, gyári gyertyapipa hibás a négyből. Ezért nem változott a helyzet a kábel és pipacsere után, mert a régiek közül is hibás volt egy. Azért megbaszhatják az anyjukat, hogy ennyi szar selejtes alkatrészt gyártanak. Az ember csak szív vele, ráadásul igencsak bőven a zsebébe is kell nyúlni. Nem csak kínában gyártanak szart.