Robogó javítás


Ma nem dolgoztam, szabadnapos voltam. Így volt egy napom, hogy ezt-azt megcsináljak a robogón. Első számú cél a gumicsere volt. Persze ez nem ment ilyen egyszerűen, de kezdjük az elején. Tegnap hozattam két gumit a robogóra. Délelőtt érte kellett mennem az egyik helyre, mert aki hozta, azzal nem találkoztam. Na, itt kezdődtek a problémák. A kocsiban az akku le volt merülve. Nem indult be. Akkutöltő ki, rácsatlakoztatás, aztán mehet bele az energia. Míg töltődött, addig sem voltam tétlen. Kiszereltem az első kereket, majd próbálkoztam a hátsóval. Előtte a kipufogót le kellett szerelni, mert csak úgy lehet hozzáférni a kerékanyához hátul. Eddig simán ment minden. Hanem a hátsó kerék majdnem kifogott rajtam. A csavar úgy meg volt tépve, hogy azt hittem, nem tudom leszedni. Egy jó 10 perces fárasztás után végül mégis sikerült. Mire a kerekeket kiszereltem, addigra az akku is töltődött annyit, hogy beindult az autó. Kerekeket be a csomagtartóba, aztán irány a gumikért. Elhoztam őket, de egyből a gumiszerelőhöz vittem. Se eszközöm, se tudásom hozzá, hogy házim körülmények között gumit szereljek, így jobb megoldás a gumiszerelőhöz vinni.
Azonnal nem tudta vállalni, azt mondta, délután 3-re meglesz. Nekem úgy is jó, addig találok elfoglaltságot.
A gumi még nem volt kifizetve, így azt rendeztem le. Átmentem Szeghalomra és a boltban kifizettem a gumikat. Közben ugyebár a túrkálót sem lehetett kihagyni. Legalkább telt az idő.
Mivel a kipufogót is le kellett szerelni, így a régi tömítést nem akartam visszarakni. Klingerit lemezből kivágtam a megfelelő formájú tömítést. A klipufogón van egy műanyag borítás, gondolom az azt hivatott meggátolni, hogy az ember égési sérülést szenvedjen. Eléggé lötyögött, kicsit olvadt is volt. Egy kis kézügyesség és alátétek segítségével megfelelően tudtam rögzíteni.
Ebéd után újabb túrkálás, majd pár perc netezés után irány a gumiszerelő. Elhoztam a kerekeket és a régi gumikat. Felszereltem a kerekeket, majd a kipufogót. Kicsit nehezen tudtam belekapatni a csavarokat a helyükre, de nem fogott ki rajtam. Az új tömítést tettem be. Úgy tűnik, jól tömít, nem láttam hogy füstölt volna alul.
Még egy reparálni való volt. A lábtartón egy kicsit ferdén állt a jármű. Leszereltem és látszott a kopás nyoma  magán a tartó furatánál, ahol a csap van benne. A megoldás viszonylag egyszerű volt. A kibővült furatra ráhegesztettünk egy-egy 10-es alátétet. A csap helyett egy M10-es csavr tettünk be, amit két anyával biztosítottunk a kicsavarodás ellen. Egy picit még mindig ferdén áll, de már nem annyira, egyértelműen jobb lett. Gondolom, az alumínium ház is kopott, azért nem lett teljesen egyenes.
Mire végeztem, majdnem fél hat lett. Tartottam egy kis menetpróbát, minden jól működik, az új gumikkal stabilabb a kanyarodás is.
Sajnos a sárvédő még mindig nem jött meg, de remélem a holnapi nap folyamán az is meglesz és akkor azt is felszerelhetem. Akkor legalább nem csap össze sárral, nomeg nem utolsó sorban maga a robogó egyes részei sem lesznek lucskosak, mert most ebben az állapotban az önindító is kap a léből rendesen. A légszűrőt is cserélem majd, a sárvédővel együtt jönne. De arra már jobb időt várok, ma is fagyoskodtam eleget.
Reklámok

Mobilszolgáltatók piaci részesedése 2007 január


Akkor lássuk számszerűsítve az adatokat:

Januárban a decemberhez képest 7817 előfizetéssel kevesebb volt. Én arra még nem emlékszek, hogy az előfizetői létszám csökkent volna. Úgy látszik, mostmár ilyen is lesz. De nézzük tovább.
Januárban decemberhez képest:
P: -27562 (34,12->33,87 %)
T: +11462 (44,46->44,61 %)
V: +9280 (21,41->21,52 %)

Az első szám azt mutatja, mennyivel változott az előfizetői létszám szolgáltatónként, a második azt, hogy decemberben mennyi volt, a harmadik pedig, hogy januárban mennyi az egyes szolgáltatók részesedése a mobil piacból.
A Pannon baromi szarul teljesített, bár novemberben meg kimagaslóan jól.

Régen írtam.


Sok kedvem nem volt mostanában írkálni. Talán nem is volt miről. Persze mindig így kezdem, aztán a végén elég hosszúra sikerül az irományom.
A robogóhoz vettem hátsó sárvédőt. Illetve vettem is, meg nem is. Hétfőn már két hete lesz, hogy postára tették, de még a mai napig nem érkezett meg. Ez úton is gratulálok a Magyar Királyi Postának! Szép teljesítmény! Nem ez az első eset, hogy a feladott küldemény nem érkezik meg. Kicsit gázos a helyzet, mert én meg már kifizettem az alaktrészt. Nem tudom hogy oldjuk meg, de valamelyikőnk, vagy mindketten ráfizetünk az üzletre. Most kénytelen leszek máshonnan szerezni egy másikat. Minden képpen kell rá, a hátam is sáros. Nem tudom, ki volt az a hülye, aki leszedte, és egyáltalán mi volt az oka.
 
A DVD írót azóta nem teszteltem, nem is szeretek rágondolni, mert legszívesebben máris kibasznám a kukába, bár lehet hogy ott is fogja végezni.
 
Most meg a böngésző fagyogat egy bizonyos oldalnál. Ez is remek, nem tudom mi a francért. Na, mára tényleg ennyi.

Motorozás


Délután a haver elcsalt, hogy a réparakodó placcon kerüljünk egy pár kört. Ott készültek a képek, csak úgy. A kék motor az enyém, a sárga az övé.
 

Kétkerekezés


A megrendelt sárvédő még nem jött meg a robogóhoz. Pedig elmondás szerint hétfőn postázták. Na, mindegy, remélem hétfőre megjön. A porlasztót majd csak le kell szerelnem, mert hidegen baromi keservesen indul a gép. Tegnap vagy 30-at rúgt5am rajta mire sikerült életet verni bele. Valahol az automata szivató körül kell keresni a hibát. Nem is nagyon vagyok híve az ilyen automatikáknak. Csak a baj van velük. Azért van egy sanda gyanúm, nem lesz egyszerű, hacsak nem lehetetlen rendbe hozni anélkül hogy ne cserélném le az egész porlasztót. Márpedig azt nem akarom. Esetleg, ha van egy kis szerencsém, valahol fars levegőt szív és azért nem oké. Majd meglátom.
Szereztem egy bluetoothos fülest. Majd szétszedem, kicsit átalakítom és az jó lesz motorozáshoz. A vezetékes headsetet kissé kényelmetlen lenne a bukósisak alatt használni. Ezért esett a választás a vezeték nélküli technológiára. Egy-két nehézségi foka annak is lesz, de szerintem könnyebb lesz megoldani, mint a porlasztó problémát.

Összeesküvés-elmélet?


Támadás a rendőrségi székház ellen. Látszólag nincs értelme. De talán mégis. Tavasszal, a Fidesz választási naggyűlése bombafenyegetés miatt elmaradt. A kormánypártok többszöri kérése ellenére sem akarta a Fidesz elhasztani a naggyűlést. Egyszercsak előrukkoltak a bombatámadással. Ennek hatására a Fidesz nem tartotta meg a naggyűlést. Igen ám, de pár nappal később, kiderült, hivatalos szerveknek semmi tudomása nem volt a támadásról. Sőt, az is kiderült, az információ az egyik MSZP-s minisztertől származott.
Most ismét azzal jönnek, hogy középületeket akarnak megtámadni, fegyverkeznek, gyakorlatoznak a támadók. Mi van akkor, ha az egész rendőrségi székház támadása mögött a kormány áll? Ők lövettek az épületre, hogy nyomatékosabb hangot adjanak a támadás híreinek? Nem akarnak úgy járni, mint a mesében a farkast kiáltó fiú. Így most bizonyítékot kellett gyártani. Csak nem járathatják le magukat ismét. Ez jó ok arra, hogy a nép ezen csámcsogjon, ne a kordonbontásról pofázzanak, és nem március 15.-ére készülődjenek. Kacifántosabb dolgot is megtettek ezek  a mocskok évtizedekkel ezelőtt. Akit a rendszer ellenségének tekintettek, azt likvidálták. Nem változott semmi, csak a módszer. Sosm gyógyulnak ki belőle.
Merem fogadni, sosem fogják megtalálni az elkövetőket. Miért is lenne meg? Az tényleg nem érdeke senkinek. Jól kitervelték, nehogy olyan szemtanúk legyenek, akik érdemi információval tudnak szolgálni.

Álmaim


Gyulán vagyok a kórházban. Hogy miért, mi célból fogalmam sincs. Azt tudom, hamarosan mehetek haza. Nézem az órát, 25 perc múlva indul a vonatom. De miért vonattal? Sosem járunk Gyulára vonattal. Na, mindegy, ez csak álom. Siettetem a nővért, hogy végezzen már hamar, mert lekésem a vonatot. Ismerősök is vannak a kórházban, de azt sem tudom, ők miért vannak ott.
Vasútállomáson vagyunk. Felszállunk az egyik vonatra. Kedélyesen beszélgetésbe kezdünk egymással. A vasúti kocsi egyik peronjának fala mögötti 4-es ülésen ülünk. Haver velem szemben, vagy mellettem, nem is tudom. A kocsi tele van, de álló utas nincs. Éppen mondom a havernak, csak a kalauz ne jöjjön, mert az kész bukta, ugyanis nincs jegyünk. Erre mit ad isten, akkor veszem észre, ott áll mellettem. Mindent hallott, azt is, amikor azt mondtam, nincs jegyünk. Rám néz, elmosolyodik a hölgy, majd kimegy a kocsiból. Tudom, nem lesz baj, hogy jegy nélkül utazunk.
Megteszünk néhány megállót, de látom, nem ott vagyunk, ahol kellene. A vasútállomás neve egy Pest melletti kisváros neve volt. Már elindul a vonat, kinyitom az ajtót, hogy a peronról hogy lehet kilátni a tájra, nem értem. Olyan, mintha a vagon azon része üvegből lenne. Mutatom a havernak, hogy nem jó felé megyünk. Körben hegyek, dombok. Csodálkozunk, pár perc alatt hogy érhettünk idáig. Megkérdeztem valakit, hogy mi a következő megálló és hogy megálló, vagy vasútállomás. Van-e személyzet az állomáson. Mivel azt az információt kaptam, hogy igen, van személyzet és egy vasútállomás, így leszálltunk a vonatról. Érdekes módon nem mindenki. Sok ismerős fent maradt és tovább utaztak. Én és a haver ott botorkálunk az állomáson, azon meditálunk, hogy hogyan jussunk haza. Már besötétedett, de az állomási reflektorok majdnem nappali világosságot adnak. Néhány ember lézeng az állomás területén. Keresünk egy információs táblát, hogy hol vagyunk és hogy jussunk haza.