Végső megoldás: Straus fűkasza


Talán már tényleg az utolsót írom eme remekműről. Most pillanatnyilag úgy tűnik több mint két és fél év szenvedés után talán kezd “normálisan” működni a gép. Ettől még természetesen egy ipari hulladéknak tartom. De nézzük mi is állt a nehezen indíthatóság mögött.
Először is a porlasztóval voltak bajok. Gyárilag eleve nem volt jól beszabályozva, ki sem pörgött megfelelő módon. Aztán üzemmeleg állapotban rendszeresen felakadt a tűszelep. Eleinte nyitott, későbbiekben már zárt állapotban is. A megoldás a porlasztó cseréje lett. Az újnak ugyan nem akadt fel a tűszelepe, de indítani még mindig művészet volt. De legalább ha beindult, többé-kevésbé normálisan ment. Igaz, voltak ingadozások a járását illetően. Többen javasolták a szimeringek cseréjét. Ezt megtettem, ennek ellenére továbbra sem lehetett beindítani. Egyszerűen nem kapott üzemanyagot, a gyertya száraz volt. Közben üzemanyag csövet is cseréltem, mert az átvezetésnél szétfeslett. Ettől még nem javult meg. Több hibát is javítottam, de közben én is csináltam egyet, amit csak később vettem észre. Mikor raktam össze a gépet, az utolsó csavarnak egy hosszabb méretű maradt. Ezzel rögzítettem a légszűrő házat. Mivel ez túl hosszú volt,. kissé eldeformálta a hidegindító csappantyút, aminek az lett az eredménye, hogy nem csak a csappantyún található apró furaton kapott levegőt a motor, hanem a csappantyú mellett is. Így aztán nem volt elég dús a keverék a beinduláshoz. Mikor ezt megtaláltam, a csappantyú hajlítgatásával beállítottam úgy, hogy viszonylag jól zárjon. Na, azóta be tudom indítani  a gépet, nem kell üzemanyagot befecskendezni. Még a gyújtáskábel van eltörve, ami miatt a leállítás nem lehetséges a kapcsolóval, de majd alkalom adtán újra forrasztom. Egyszer már megtettem, de egy fűnyírást nem bírt ki, újra eltört a vezeték. Olyan apróságokon már fel sem akadtam, hogy a gázkar eltört. Egyszerűen megragasztottam. Korábban írtam is már itt róla, még fotót is tettem fel a megragasztott alkatrészről. Az azóta is bírja.
Szóval amit érdemes átnézni és megcsinálni: Szimering csere, üzemanyag cső csere, valamint megnézni, hogy a kis csappantyú nem deformálódott-e el a légszűrő ház alatt. Ha az nem zár rendesen, kínkeserves a gép beindítása. Berántó szerkezet már másik van rajta. Először a belső részt rögzítő csavar kilazult és picit megolvadtak a műanyag alkatrészek. Egy fél évvel később az egész berántó szerkezet összeolvadt, ekkor már menthetetlen volt, cserélni kellett az egészet.
Most egyelőre jól működik, remélem komolyabb problémák nem lesznek vele. Ja, a sok indítgatástól, rángatástól kikopott az üzemanyagtank alja és ott enyhén csepeg a benzin. 🙂 De én nem veszek rá másik tankot. Fűnyírás után visszaöntöm a kannába a benzint és akkor nem csepeg el a drága nedű. 🙂

Reklámok

Straus fűkasza – Utolsó utáni esély


Még egy utolsó utáni esélyt adok ennek az ipari hulladéknak. Ma alaposabban bele merültem és találtam két hibaforrást. Az egyik az üzemanyag cső,. ami az átvezetésnél szépen el volt törve. De olyan szinten, hogy mintha fel is oldódott volna. Egy ragacsos, nyúlós massza volt. Ezt mindenképpen cserélni kell. A másik probléma a szimering, ami el volt szakadva. Nem hinném hogy újkorától fogva ilyen volt, ámbár ki tudja. A csapágyházban is olyan könnyen mozgott, hogy abban sem szorult, tehát biztos, hogy ott sem tömített rendesen.

Videó a Straus fűkaszáról


Végre ez is megszületett. Nem csak írásban, hanem filmen is lemondom, hogy milyen nagy rakás szar az az egész gép. Mindenki okulására, hogy ilyen vackot nem szabad megvenni.

Straus fűkasza X+3


Már tényleg olyan ez a téma mint valami folytatásos rémregény. Na szóval a legutóbbi fűnyírás tapasztalati. Mint írtam és mutattam a múltkor, a gázkart megragasztottam. Az tart rendesen, semmi baj nem volt vele fűnyíráskor. Alighanem ez az egyetlen olyan alkatrésze a gépnek, ami soha többet nem fog elromlani. Deazért két újabb probléma előjött, amivel egyelőre nem tudok mit kezdeni. Főleg az egyik ami kissé aggaszt. A múltkor említett alapjárat ingadozást nagyjából sikerült megoldanom egy tipp alapján. Bár látványosabb, kevésbé aggasztóbb az, hogy az egész gép csupa trutymó. Kiveri az olajos keveréket és a gép burkolatán folyik le a feketet olajos trutymó. A burkolatot eltávolítva látható, hogy a gyertyánál köpi az anyagot. Nem is csoda, annyiszor lett már kiszedve, berakva a gyertya, hogy annak az alátáte már régen nem tömít. Egy új gyertya berakásával valószínűsítem, megszűnik a folyás. Csupa olaj az egész ventilátor, a gyújtásrész, tulajdonképpen minden. Ja, ha már burkolat eltávolítás. Ehhez a művelethez ugyebár a két csatlkaozó kábelt a gyári toldásnál szét kell húzni. Na, a széthúzás alkalmával a fekete kábel egyik vége  akerek saruból kijött. Összeszerelés előtt ezt orvosoltam, a saru alá nyomtam a kábel végét így jó lett. A piros kábel összedugásakor elhajlott a csatlakozó. Visszahajlításkor természetesen eltört,mert miért is ne tört volna el. Forrasztani nem volt kedvem, egyszerűen rányomtam a kábel másik végén lévő sarit a letört csatlakozóra. Úgysincs szándékomban széthúzgálni a kábelt, d eha mégis szükség lenen rá, akkor sorkapoccsal fogom összekötni, vagy egyszerűáen lapos saruval és hüvellyel.De míg szét nem szedem, ezzel nem szarakodok.
Ami inkább aggaszt, az az, hogy néha annyira pörög a motor, hogy a gázt egyharmadára vissza kell engedni és akkor pörög úgy, mint normális esetben teljes gázon. Pár pillanat múlva meg alig akar kipörögni. Hogy ez most megint mitől, nem tudom.De kurvára unom már, hogy fél nap fűnyírás után fél napot szerelem ezt a szart. Jó, már nem fél nap a fűnyírás, mert az új porlasztóval könnyebben indul, így nem kell fél délelőttöket térdelve imádkozni a gép mellett. De akkor sem normális, hogy ilyen nagy fordulaton pörög. Ennek előbb-utőbb az lesz a vége, hogy kikönyököl a hajtókar. Az olajat nem sajnálom belőle, megkapja a 25-öst.
Jaj, hát az már természetes, hogy a felső kis fekete burkolat rögzítő csavarját alig lehet visszatekerni, annyira szorul. A burkolat bal alsó rögzítő csavarját (ha felénk áll a porlasztó) művészet vissza tenni, mert a burkolat furata majd egy centivel van arrébb mint a lyuk, ahova a csavart be kell tekerni. Egy ujjal helyére nyomni a burkolatot, másik kézzel helyére illeszteni a csavart és becsavarni. No nem a hozzá adott imbuszkulccsal, mert az az első igénybevételkor megadta magát. A cserélhető élű csavarhúzó is használhatatlan. Ahogy először betoltam a nyélbe a fejet, az azóta úgy beszorult, hogy ki nem lehet húzni. Talán satuba fogva lehetne kiszedni, de úgyis oloyan szar anyagból van, hogy teljesen alkalmatlan bármilyen munkára.
Bocsássa meg a tisztelt publikum, hogy ezekről a dolgokról nem készítettem fotót, videót, de talán a következő fűnyírás előtt csinálok egy pár perces videót, ahol elmondom mi minden ment tönkre, mi mindennel szívok két éve. Fűnyírás előtt elfelejtettem, utána meg már lehetetlen, mert az idegtől minden bajom van, meg a kezem is csupa olaj, por, fű, ami miatt nem éppen ideális egy kamerát fogdosni. Szóval nyírás előtt próbálok majd videót csinálni, hátha ideálisak lesznek a körülmények és kellő képpen higgadt is leszek. Lassan már ott tartok, hogy amikor füvet kell vágni., előtte napokkal már minden bajom van. Az idegtől a hascsikarás kerülget, hogy megint milyen új hibával fog szórakoztatni ez az ipari hulladék.

Straus fűkasza X+2


Nagyon szeretném ha végre ez a bejegyzés már az utolsó lenne erről a témáról. Múltkor ugye írtam, hoyg eltört a gázkar. Nos, megragasztottam.

DSC01085 DSC01083 DSC01084

Tudom, kicsit furcsán néz ki a ragasztás. Leszarom a kinézetet, nem az a lényeg, hanem hogy tartson. És tart is. A már korábban bemutatott szódabikarbónás pillanatragasztóval lett megfércelve. Mivel hely volt bőven, így nem sajnáltam az anyagot. Ráment egy egész tubus ragasztó és annyi szódabikarbóna, amennyit felvett. Rövid száradás után összeszereltem és kipróbáltam. 18-20 rántás után indult be. De úgy tűnik ezzel a porlasztóval így működik. Nem bánom én, csak tényleg induljon és ne álljon le menet közben.

Straus fűkasza X+1


Mondom én, hogy kimeríthetetlen téma ez az istenmverte fűkasza. Most már tényleg ott tartok, hogy felgyújtom ezt a szart. Fél nap fűnyírás, fél nap szerelés. Felszereltem az új porlasztót. Hát ez sem százas, a szent igaz. Első nekifutásra 18-20 rántás kellett mire méltóztatott életre kelni. Természetesen a porlasztó beállítása egyenló volt a nullával, leginkább csak össze volt dobálva. Se az alapjárat nem volt megfelelő, se a keverékképés. Az már csak hab a tortán, melegen is szívatóval indul kínkeservesen 20-30 rántás után. Ha azonnal indítom leállítás után, akkor beindul azonnal. 5-10 perc várakozás után már 20-30 cibálás kell. Ha benzinbe mártom a gyertyát, akkor bezzeg azonnal indul. Na ezt még ki kellene tapasztalni, ezzel mit lehetne kezdeni, de nem tudom, hogy lesz-e rá alkalmam, mert egyelőre ott tartok, hogy ha lett volna kezem ügyébe fémfűrész, ketté fűrtészeltem volna. Történt ugyanis, mire végeztem a fűnyírással, észre vettem, hogy a gázkar egy kicsit akad. De nem a porlasztónál. Szétszedtem a markolatot. Mit látok? A gázkar el van repedve, törve, így a reteszelés nem old teljesen, ezért a kis szorulás. Na most jtottam el oda arra a pontra, hogy én többet erre a szarra egy árva fillért sem költök. Kurvára elegem van már a minden alkalomra szóló szopássa. Másfél órás fűnyírásra egész napot kell szánni. Ja, azt még hozzátenném, az új porlasztón képtelenség normális alapjáratot beállítani. Hol magas, hol alacsony. Mikor hogy tartja éppen kedve. De ez még ahgyján is lenne. A fojtószelep állás alapjáraton teljesen mindegy hogy áll, ami igen érdekes. Üzemmeleg állapotban illene lefulladnia ha a dúsító állásba kapcsolom. Na, ez nem. Ugyanúgy kegyeg, de lefullad ha gázt adok. Kívülről kivitelre teljesen egyforma a kettő. Belül nyilván lehet különbség. Az eredeti porlasztóval olyan nem volt, hogy csak szívatóval indult melegen. Leginkább sehogy sem indult, de ha mégis, akkor ahhoz nem kellett a dúsító.
Száz szónak is egy a vége. ez az egész tákolmány Úgy Szar, Ahogy Van=ÚSZAV. Egy irgalmas kiáltást nem ér. Mit látok a Tescoban? 37900 Ft-ért árulják. Húszezret sem ér, nemhogy majdnem negyvenet. Aki megveszi ezt a szart, az bebiztosítja magának, hogy nem lesz gond a szabad idő hasznos (hasznos?) eltöltésével. Ez a gép gondoskodni fog róla.
Még megpróbálom megragasztani ezt a kart, de ezen kívül én már nbem foglalkozok vel. Feltéve, ha egyáltalán meg van még minden alaktrésze. Mérgemben bele basztam az egészet a fűnyírós papírdobozba. Rugók, csvarok, kallantyúk, gombok. Az sem érdekel, ha valami oda van belőle. Leszarom az egészet. Mindennek van vége egyszer. A türelmemnek itt a vége ezzel a szarral kapcsolatban. Én a továbbiaklban időt, energiát, pénzt, ideget nem ölök ebbe a fűkaszának nevezett ipari hulladékba.

Straus fűkasza X


Kimeríthetetlen a téma. 🙂 Már nem is tudom hanyadik bejegyzést írom róla, nyilvánvalóan ez sem az utolsó lesz. Már nem is sorszámozom a róla írt bejegyzéseimet. Új fejezethez érkeztünk. A minap leszereltem a porlasztót, hogy alaposabban szemügyre vegyem a tűszelep felakadás problémáját. Melegítés hatására szemmel láthatóan kevesebbet mozog a tűszelep, tehát vagy nem zár, vagy nem nyit rendesen. Az okát viszont nem tudom, akárhogy is gondolkodok rajta. Mai nap folyamán vettem rá egy új porlasztót. Jövőhét végén lesz az éles bevetés, roppant kíváncsi vagyok mit fog mutatni. Természetesen majd megosztom a tapasztalataimat.