Végső megoldás: Straus fűkasza


Talán már tényleg az utolsót írom eme remekműről. Most pillanatnyilag úgy tűnik több mint két és fél év szenvedés után talán kezd “normálisan” működni a gép. Ettől még természetesen egy ipari hulladéknak tartom. De nézzük mi is állt a nehezen indíthatóság mögött.
Először is a porlasztóval voltak bajok. Gyárilag eleve nem volt jól beszabályozva, ki sem pörgött megfelelő módon. Aztán üzemmeleg állapotban rendszeresen felakadt a tűszelep. Eleinte nyitott, későbbiekben már zárt állapotban is. A megoldás a porlasztó cseréje lett. Az újnak ugyan nem akadt fel a tűszelepe, de indítani még mindig művészet volt. De legalább ha beindult, többé-kevésbé normálisan ment. Igaz, voltak ingadozások a járását illetően. Többen javasolták a szimeringek cseréjét. Ezt megtettem, ennek ellenére továbbra sem lehetett beindítani. Egyszerűen nem kapott üzemanyagot, a gyertya száraz volt. Közben üzemanyag csövet is cseréltem, mert az átvezetésnél szétfeslett. Ettől még nem javult meg. Több hibát is javítottam, de közben én is csináltam egyet, amit csak később vettem észre. Mikor raktam össze a gépet, az utolsó csavarnak egy hosszabb méretű maradt. Ezzel rögzítettem a légszűrő házat. Mivel ez túl hosszú volt,. kissé eldeformálta a hidegindító csappantyút, aminek az lett az eredménye, hogy nem csak a csappantyún található apró furaton kapott levegőt a motor, hanem a csappantyú mellett is. Így aztán nem volt elég dús a keverék a beinduláshoz. Mikor ezt megtaláltam, a csappantyú hajlítgatásával beállítottam úgy, hogy viszonylag jól zárjon. Na, azóta be tudom indítani  a gépet, nem kell üzemanyagot befecskendezni. Még a gyújtáskábel van eltörve, ami miatt a leállítás nem lehetséges a kapcsolóval, de majd alkalom adtán újra forrasztom. Egyszer már megtettem, de egy fűnyírást nem bírt ki, újra eltört a vezeték. Olyan apróságokon már fel sem akadtam, hogy a gázkar eltört. Egyszerűen megragasztottam. Korábban írtam is már itt róla, még fotót is tettem fel a megragasztott alkatrészről. Az azóta is bírja.
Szóval amit érdemes átnézni és megcsinálni: Szimering csere, üzemanyag cső csere, valamint megnézni, hogy a kis csappantyú nem deformálódott-e el a légszűrő ház alatt. Ha az nem zár rendesen, kínkeserves a gép beindítása. Berántó szerkezet már másik van rajta. Először a belső részt rögzítő csavar kilazult és picit megolvadtak a műanyag alkatrészek. Egy fél évvel később az egész berántó szerkezet összeolvadt, ekkor már menthetetlen volt, cserélni kellett az egészet.
Most egyelőre jól működik, remélem komolyabb problémák nem lesznek vele. Ja, a sok indítgatástól, rángatástól kikopott az üzemanyagtank alja és ott enyhén csepeg a benzin. 🙂 De én nem veszek rá másik tankot. Fűnyírás után visszaöntöm a kannába a benzint és akkor nem csepeg el a drága nedű. 🙂

Reménytelen (Straus fűkasza)


Múltkori bejegyzésemben írtam, hogy a szimering szét volt szakadva. A mai napon kicseréltem, valamint az üzemanyag csövet is. A lényeg tömören: A helyzet változatlan. Annyi változás történt, hogy nem 5, hanem 10 perc után válik indíthatatlanná. De elsőnek is trükközni kell az indításnál.

Nekem már semmi ötletem, se elképzelésem nincs hogy mi a franc baja lehet ennek a szarnak. Az elmúlt bő két évben amennyi időt erre a selejt vacakra ráköltöttem, azt sajnálom, de azt nagyon. Ugyanúgy a múlt szombat délutánt és a mait is. Ha tudom, hogy semmi eredménye nem lesz a több órás szerelésnek, akkor bizony hagytam volna a fenébe ott rohadni az alsó épületben. Ez annyit sem ér, hogy a fáradtságot vegyem, hogy kivágjam a szemétbe. Egy használhatatlan szar, ami első perctől fogva kínkeservesen volt indítható. Új szimering, új porlasztó, új berántó szerkezet, új dob, az már kettő is, és ennek mindig van valami baja. Pontosabban egy valami mindig állandó. Az, hogy nem lehet beindítani normálisan. Én erre most már több időt, pénzt nem áldozok, vitt el mindegyikből éppen eleget.

Straus fűkasza – Utolsó utáni esély


Még egy utolsó utáni esélyt adok ennek az ipari hulladéknak. Ma alaposabban bele merültem és találtam két hibaforrást. Az egyik az üzemanyag cső,. ami az átvezetésnél szépen el volt törve. De olyan szinten, hogy mintha fel is oldódott volna. Egy ragacsos, nyúlós massza volt. Ezt mindenképpen cserélni kell. A másik probléma a szimering, ami el volt szakadva. Nem hinném hogy újkorától fogva ilyen volt, ámbár ki tudja. A csapágyházban is olyan könnyen mozgott, hogy abban sem szorult, tehát biztos, hogy ott sem tömített rendesen.

Régen írtam


Az elmúlt hetekben se kedvem, se késztetésem, se témám nem volt hogy írjak. Tegnap délután a viszonylag jó idő révén azt terveztem, hogy próbálok valamit kihozni ebből a szarból:

Mint a videóban is hallatszik, indítási problémák vannak vele. A nyáron került bele új porlasztó. Tegnap kerestem a régit, hogy először azzal kísérletezzek. Mindent felkutattam, nem lett meg. Ma délelőtt viszont sikerült megtalálnom. Egy korábban kapott leírás alapján próbálkoztam a porlasztó működését jobbá tenni. A régi porlasztóval viszonylag könnyen beindult, de lehetetlen volt használni.  A tűszelep folyamatosan felakadt, hol zárt, hol nyitott állapotban. Hamar túltettem rajta magam, ezzel kísérletezni teljesen értelmetlen. Ekkor az új porlasztót vettem kezelésbe. A tűszelepet mozgató kis villa hajlítását javasolták, hogy több üzemanyagot pumpáljon. Ezután természetesen a benzin-levegő keverési arányt is be kell szabályozni. megtörtént. Alapjárat beállítva, porlasztó beszabályozva, úgy tűnik szépen működik. Leállítom a  gépet, indítom újra, első rántásra indul. Várok vele 5 percet, természetesen most sem indul. Se szívatóval, se anélkül. Közben a garázsba is be-be kellett mennem szerszámokért, benzines kannáért. Egér garázdálkodik a hőszigetelő hungarocell táblákon. Közben egeret is fogok, lásd következő bejegyzésemet. De visszatérve a géphez. Vagy 10-szer leszedtem, szétszedtem állítottam a porlasztón. Visszaszerelés után szinte azonnal indult. De utána többet nem. Ha benzinbe m,ártottam a gyertyát, akkor első rántásra indult. Nem elég, hogy egész nap ezzel a szarral baszakodtam, jól átfagytam, de semmi értelme nem volt az egész napos szerelésnek, mert ugyanott tartok mint eddig. Csak be lettek járatva a csavarok a gépen. Ja, meg egyszer a berántó szerkezet is megadta magát, azt is újra össze kellett raknom. Nem tört el benne semmi, nem is értem, hogy a rugó hogy tudott kiugrani a helyéről. Na, mindegy. Szóval most ugyanott tartok, hogy csak benzin beöntéssel lehet beindítani, egyébként nem. Ha valakinek van ötlete mit lehet vele kezdeni, azt megköszönném. Sokat nem ment, körülbelül 10 liternyi benzin lett elhasználva a 2 év alatt. Indítási nehézségek első perctől fogva voltak, úgyhogy lassacskán már azt gondolom, nem a porlasztó a hiba forrása. Azt viszont nem értem, az összeszerelt porlasztóval az első indítás oké. Leállítom, azonnal újra indítom, az is oké. De ha pár percet várok, akkor a büdös életbe nem indul be. Ha tömítetlenség lenne a baj forrása, akkor elsőre sem indulna. De ugyanezt csinálta mindkét porlasztóval, csak az eredetinek a tűszelepe is rendszeresen felakad. Kínkeserves a fűnyírás, a másfél órányi munka legalább fél napomba kerül.

Straus fűkasza X+3


Már tényleg olyan ez a téma mint valami folytatásos rémregény. Na szóval a legutóbbi fűnyírás tapasztalati. Mint írtam és mutattam a múltkor, a gázkart megragasztottam. Az tart rendesen, semmi baj nem volt vele fűnyíráskor. Alighanem ez az egyetlen olyan alkatrésze a gépnek, ami soha többet nem fog elromlani. Deazért két újabb probléma előjött, amivel egyelőre nem tudok mit kezdeni. Főleg az egyik ami kissé aggaszt. A múltkor említett alapjárat ingadozást nagyjából sikerült megoldanom egy tipp alapján. Bár látványosabb, kevésbé aggasztóbb az, hogy az egész gép csupa trutymó. Kiveri az olajos keveréket és a gép burkolatán folyik le a feketet olajos trutymó. A burkolatot eltávolítva látható, hogy a gyertyánál köpi az anyagot. Nem is csoda, annyiszor lett már kiszedve, berakva a gyertya, hogy annak az alátáte már régen nem tömít. Egy új gyertya berakásával valószínűsítem, megszűnik a folyás. Csupa olaj az egész ventilátor, a gyújtásrész, tulajdonképpen minden. Ja, ha már burkolat eltávolítás. Ehhez a művelethez ugyebár a két csatlkaozó kábelt a gyári toldásnál szét kell húzni. Na, a széthúzás alkalmával a fekete kábel egyik vége  akerek saruból kijött. Összeszerelés előtt ezt orvosoltam, a saru alá nyomtam a kábel végét így jó lett. A piros kábel összedugásakor elhajlott a csatlakozó. Visszahajlításkor természetesen eltört,mert miért is ne tört volna el. Forrasztani nem volt kedvem, egyszerűen rányomtam a kábel másik végén lévő sarit a letört csatlakozóra. Úgysincs szándékomban széthúzgálni a kábelt, d eha mégis szükség lenen rá, akkor sorkapoccsal fogom összekötni, vagy egyszerűáen lapos saruval és hüvellyel.De míg szét nem szedem, ezzel nem szarakodok.
Ami inkább aggaszt, az az, hogy néha annyira pörög a motor, hogy a gázt egyharmadára vissza kell engedni és akkor pörög úgy, mint normális esetben teljes gázon. Pár pillanat múlva meg alig akar kipörögni. Hogy ez most megint mitől, nem tudom.De kurvára unom már, hogy fél nap fűnyírás után fél napot szerelem ezt a szart. Jó, már nem fél nap a fűnyírás, mert az új porlasztóval könnyebben indul, így nem kell fél délelőttöket térdelve imádkozni a gép mellett. De akkor sem normális, hogy ilyen nagy fordulaton pörög. Ennek előbb-utőbb az lesz a vége, hogy kikönyököl a hajtókar. Az olajat nem sajnálom belőle, megkapja a 25-öst.
Jaj, hát az már természetes, hogy a felső kis fekete burkolat rögzítő csavarját alig lehet visszatekerni, annyira szorul. A burkolat bal alsó rögzítő csavarját (ha felénk áll a porlasztó) művészet vissza tenni, mert a burkolat furata majd egy centivel van arrébb mint a lyuk, ahova a csavart be kell tekerni. Egy ujjal helyére nyomni a burkolatot, másik kézzel helyére illeszteni a csavart és becsavarni. No nem a hozzá adott imbuszkulccsal, mert az az első igénybevételkor megadta magát. A cserélhető élű csavarhúzó is használhatatlan. Ahogy először betoltam a nyélbe a fejet, az azóta úgy beszorult, hogy ki nem lehet húzni. Talán satuba fogva lehetne kiszedni, de úgyis oloyan szar anyagból van, hogy teljesen alkalmatlan bármilyen munkára.
Bocsássa meg a tisztelt publikum, hogy ezekről a dolgokról nem készítettem fotót, videót, de talán a következő fűnyírás előtt csinálok egy pár perces videót, ahol elmondom mi minden ment tönkre, mi mindennel szívok két éve. Fűnyírás előtt elfelejtettem, utána meg már lehetetlen, mert az idegtől minden bajom van, meg a kezem is csupa olaj, por, fű, ami miatt nem éppen ideális egy kamerát fogdosni. Szóval nyírás előtt próbálok majd videót csinálni, hátha ideálisak lesznek a körülmények és kellő képpen higgadt is leszek. Lassan már ott tartok, hogy amikor füvet kell vágni., előtte napokkal már minden bajom van. Az idegtől a hascsikarás kerülget, hogy megint milyen új hibával fog szórakoztatni ez az ipari hulladék.

Straus fűkasza X+1


Mondom én, hogy kimeríthetetlen téma ez az istenmverte fűkasza. Most már tényleg ott tartok, hogy felgyújtom ezt a szart. Fél nap fűnyírás, fél nap szerelés. Felszereltem az új porlasztót. Hát ez sem százas, a szent igaz. Első nekifutásra 18-20 rántás kellett mire méltóztatott életre kelni. Természetesen a porlasztó beállítása egyenló volt a nullával, leginkább csak össze volt dobálva. Se az alapjárat nem volt megfelelő, se a keverékképés. Az már csak hab a tortán, melegen is szívatóval indul kínkeservesen 20-30 rántás után. Ha azonnal indítom leállítás után, akkor beindul azonnal. 5-10 perc várakozás után már 20-30 cibálás kell. Ha benzinbe mártom a gyertyát, akkor bezzeg azonnal indul. Na ezt még ki kellene tapasztalni, ezzel mit lehetne kezdeni, de nem tudom, hogy lesz-e rá alkalmam, mert egyelőre ott tartok, hogy ha lett volna kezem ügyébe fémfűrész, ketté fűrtészeltem volna. Történt ugyanis, mire végeztem a fűnyírással, észre vettem, hogy a gázkar egy kicsit akad. De nem a porlasztónál. Szétszedtem a markolatot. Mit látok? A gázkar el van repedve, törve, így a reteszelés nem old teljesen, ezért a kis szorulás. Na most jtottam el oda arra a pontra, hogy én többet erre a szarra egy árva fillért sem költök. Kurvára elegem van már a minden alkalomra szóló szopássa. Másfél órás fűnyírásra egész napot kell szánni. Ja, azt még hozzátenném, az új porlasztón képtelenség normális alapjáratot beállítani. Hol magas, hol alacsony. Mikor hogy tartja éppen kedve. De ez még ahgyján is lenne. A fojtószelep állás alapjáraton teljesen mindegy hogy áll, ami igen érdekes. Üzemmeleg állapotban illene lefulladnia ha a dúsító állásba kapcsolom. Na, ez nem. Ugyanúgy kegyeg, de lefullad ha gázt adok. Kívülről kivitelre teljesen egyforma a kettő. Belül nyilván lehet különbség. Az eredeti porlasztóval olyan nem volt, hogy csak szívatóval indult melegen. Leginkább sehogy sem indult, de ha mégis, akkor ahhoz nem kellett a dúsító.
Száz szónak is egy a vége. ez az egész tákolmány Úgy Szar, Ahogy Van=ÚSZAV. Egy irgalmas kiáltást nem ér. Mit látok a Tescoban? 37900 Ft-ért árulják. Húszezret sem ér, nemhogy majdnem negyvenet. Aki megveszi ezt a szart, az bebiztosítja magának, hogy nem lesz gond a szabad idő hasznos (hasznos?) eltöltésével. Ez a gép gondoskodni fog róla.
Még megpróbálom megragasztani ezt a kart, de ezen kívül én már nbem foglalkozok vel. Feltéve, ha egyáltalán meg van még minden alaktrésze. Mérgemben bele basztam az egészet a fűnyírós papírdobozba. Rugók, csvarok, kallantyúk, gombok. Az sem érdekel, ha valami oda van belőle. Leszarom az egészet. Mindennek van vége egyszer. A türelmemnek itt a vége ezzel a szarral kapcsolatban. Én a továbbiaklban időt, energiát, pénzt, ideget nem ölök ebbe a fűkaszának nevezett ipari hulladékba.

Még egyszer a Straus fűkaszáról


Látom, sokan rákeresnek a Straus fűkaszára, ami alapján a blogomhoz jutnak. Szűk egy évvel ezelőtt már írtam róla, nem éppen dícsérő szavakat. Nos, azóta is vannak fejlemények, naná, hogy nem pozitív irányba. Azóta a teljes berántó szerkezet cserére szorult. Egyik használat alkalmával érzem, valami a bal lábam vádlijához ütődik. Éppen a hátam mögül sütött a nap és az árnyékban látom, a berántó zsinór a fogantyúval lóg lefelé, majdnem földig érve. Nem állítottam le, mert akkor esélyem sem lett volna újra indítani. Mikor végeztem a fűnyírással, akkor vettem le a szerkezetet. Abban minden teljesen szétolvadva, eldeformálódva. Kuka az egész szerkezet. Cserélni kellett. Továbbra is mindennapos dolog a tűszelep felakadása. Ilyenkor csak teljes gázon működik, ha kicsit visszább engedem a gázkart, azonnal leáll. Arra rájöttem, teljes gázt húzva még így is beindítható szétszedés nélkül. Továbbra sem értem a tűszelep felakadásának okát, tekintve, hogy az nagyon könnyen jár. Melegen szinte lehetetlen beindítani. Ha megállok tankolni, (sosem hagyom hogy teljesen kiürüljön a tank) vagy damilt tölteni, fél órás cibákolás után talán sikerül beindulnia. Cserélgettem gyertyákat, eredménye semmi. Arra rájöttem, teljesen száraz a gyertya ilyenkor. Beöntöttem pár csepp benzint, azonnal be is indult. De az nem megoldás, hogy minden leállítás gyertya kivétellel járjon.
Szóval a véleményem a gépről még most is az, hogy egy ipari hulladék. Csak kalandvágyóknak, alacsony vérnyomásosoknak javaslom a megvételét, mert egyébként csak a bosszúság van vele. Most mondhatnánk, egyedi a probléma, kifogtam egy szar példányt. Nem tartom valószínűnek, hogy csak az enyém lenne ilyen. Egyik ismerősömnél fűnyírást ígértek, de nem lett levágva. Kiderült, rossz a fűkasza. Pár nappal később megjött a fűnyíróember. Kiderült, neki is Straus fűkaszája van. Ő sem meri leállítani, mert keservesen tudja beindítani.