Akasztott néger


Gyerekek, megint rasszisták vagyunk! A félnótás 50 cent szerint a Negro cukorka csomagolásán egy akasztott fekete ember van. És ezt engedik Európában! Micsoda rasszizmus! Milyen hülye embereke vannak, hogy egyáltalán ezt kitalálja. Azért ehhez is kell egyfajta képzelőerő. De nem ám, hogy megfkérdezne valakit, hogy mégis mi ez, nem. Inkább világgá kürtöli, hogy a magyarok milyen rasszisták, hogy akasztott négerrel dekorálják a cukorka csomagolását. Olyan sötét az az ember nem csak bőrszínüleg, hanem szellemileg is, hogy az már fáj. Nem minket járat le, hanem a saját tudatlanságát plakátolta ki. Valahol azért néha sajnálom az ilyen nyomorultakat.

Reklámok

Rezesbanda


Úgy gondoltam, kell hogy néhány szót ejtesek a tót celeb ügyéről. Igen, Eva Milliárdosová-ról van szó, aki lelkén immár négy ember halála szárad. Ittasan okozva négy ember halálát, még van pofájuk óvadék ellenében szabadlábra helyezést kérvényezni? Remélem az i még nem veszett el az igazságszolgáltatásból és példás büntetéssel fog a bíróság előállni. Abban is bízok, hogy az évekkel ezelőtti ír gázoló esetéből tanulva, a bíróság nemfogja még óvadék ellenében sem szabadlábra helyezni ezt a tömeggyilkost. Azt hiszik, ha pénzük van, az újgazdagok mindent megtehetnek? A rezes família már több alkalommal volt résztvevője autóbalesetnek, halálosnak is. Eddig megúszták. Remélem, ezt most nem. Erre nincs mentség. Az ügyvédje még hivatkozott, mint lehetőség a műszaki hibára. Na persze, pont ott, pont akkor és pont olyankor, mikor piás volt a vezető. Az ittas vezetés alól semmi sem menti fel, még az sem, ha esetleg műszaki hiba is közrejátszhatott a balesetben. Példát statuálni az ilyen milliárdos nagyságákkal, hoyg a többi vegye észre magát: Hiába van pénz, van amit nem lehet elintézni vele. Mint ahogy azt a négy embert sem lehet feltámasztani a világ összes pénzével sem. Remélem a maximális büntetést fogja kapni és a sitten rohad meg, ahol lesz neki min elgondolkodni.

Megújulva


Az utólsó szökevényt is sikerült befogni. Nem adta magát könnyen, de én győztem. 🙂

Ez is egy újabb CB35-ös telefon.

Na ez már nem. Ez most már az én tulajdonomat képezi. Ez a kis elektronika került bele, amivel jócskán megnőtt a tudása a korábbiakhoz képest.

A teljes telefon belső emígyen néz ki:

Mint látszik, az eredeti belsőt meghagytam. Nem kis gondot jelentett a hívómű állapota. Az impulzus tárcsázáshoz még megfelelt, de az elektronikát beszerelve problémák jelentkeztek. Először nem tudtam mire vélni, hogy a hívások igen gyakran nem jöttek létre. Mint kiderült, a teszt hívások általában Thaiföldön kötöttek ki. Ebből derült ki, hogy a tárcsázott számok néha ismétlődnek, akár háromszor, négyszer is egymás után. Végül a hiba kiderült, a hívómű érintkezőnek nem tökéletes kontaktusa okozta a bajt. Most már működik, de azért 100 %-osnak most sem mondanám, de talán 20-30 hívásonként van egy téves tárcsázás. Sajnos többet nem tudtam kihozni a hívóműből. A korábbi telefonoknál ilyen problémával nem találkoztam.  De mentségére legyen mondva, hogy 60 év körül van az öreg jószág.

Szökevények


Újabb múzeumszökevények kerültek beszerzésre. Még úton van egy negyedik CB35-ös telefon. Ez utóbbi tűnik legígéretesebbnek az állapotát tekintve. Hogy mire? Arra, hogy az elektronikámmal felturbózva a mindennapi használatba vegyem. Eddig a három háromféle. A másodiknak beszerzett példány sajnos több helyen is repedt, törött burkolatú, illetve CB667-es hívóműve van beszerelve. Egyelőre nem tudom, hogy szervdonor lesz-e belőle, vagy a lehetőségekhez képest megpróbálom eredeti állapotba hozni. Minden esetre, ha az eredeti szénmikrofon elektronikusra van cserélve, ugyanolyan szép tiszta hangja van mint egy modern telefonnak, pedig mintegy 6 évtized a korkülönbség. Most egyelőre megvárom a negyedik szökevényt és a négy készülékből fogok összerakni egy igazán tökéleteset. A csengő hangja meglepően szépen, lágyan szól. Természetesen ezeknél is ugyanaz a trükk kell mint a későbbi CB telefonoknál a szép hangzás érdekében, de a csengő beállításához máshol is hozzá kell nyúlni, hogy az alközpont, illetve az IP modemek rendesen megtudják hajtani a csengőt.

CB35


Megint van egy újabb szerzeményem. Egyes vélemények szerint azt mondhatnák, hogy egyszerűen scak egy újabb lomot hoztam a házba, míg mások szerint egy múzeumszükevényt melengetek. Én meg azt mondom, hogy egy újabb technikai érdekességgel szaporítottam a körülöttem lévő tárgyak táborát. A címből már sejthető, hogy egy újabb kommunikációs eszjközről van szó. Igen, egy újabb telefon, ezúttal a híres CB35-ös.

EZ még békebeli bakelitből készült. Nem is nagyon van más műanyag benne, csupa fém az egész. Természetesen a súlya is megvan hozzá. MInt a neve is mutatja, 1935-ben jelent meg. Egészen 1955-ben tartott a sorozatgyártása, amikor is a CB55 vette át a stafétát. Jelen példány valószínűsíthetően 1953-ban született. Tehát lassacskán 60 éves a készülék. Ennek ellenére tökéletesen működőképes. Igaz, mikor megkaptam, nem volt az. A hívómű vezetékei nem voltak bekötve, ezen kívül maga a hívómű sem úgy volt összerakva, hogy az működőképes lett volna. Szétszedtem a hívóművet és szépen összeraktam úgy, ahoyg annak kellett volna lennie. A vezetékeinek színjelölése mára igencsak megkopott, alig lehet a színeket megkülömböztetni, de a készülékház belső oldalára ragasztott kapcsolási rajz sokat segített a beüzemelésben. Több kontakthiba is hátráltatott az igazi főpróbával, de végül sikerült mindet elhárítanom. Utána jött még egy kis plusz munka, nevezetesen az, hogy a modernizáló elektronika ebbe a készülékbe is beszerelhető-e. Örömmel tudatom, hogy tökéletesen működik ebben is. A bekötése természetesen eltér a már korábban említett CB667, CB76MM és CB811 típusokhoz képest. A kornak megfelelően szénmikrofon van benne, de ez semmit nem vesz le a használati értékéből. Sőt, az igazi, eredeti hangzáűsvilágát adja vissza. Egyébként minden további nélkül bele lehet szerelni az elektronikus mikrofont is, azzal is működik. De minek lerombolni egy ilyen készülékről kialakult véleményt a korban hozzá nem illő hangzással? Még legalább egy ugyanilyen típusú telefon fogja  gyarapítani a gyűjteményemet.