Suzuki gyárlátogatás 2024

Ismét eltelt egy év, már alig vártuk az újabb lehetőséget, hogy ismét ellátogathassunk a gyárba. Korán volt az ébresztő, mert az indulás hajnali fél négykor volt. Útdíjat SMS-ben rendeztem, úgyis csak gyűlik a pénz a Vodafoneos kártyámon. Fél 7 előtt pár perccel érkeztünk az első gyülekező helyre. Most is a solymári Auchan áruház parkolója volt az.

Itt összességében mintegy 10 jármű gyűlt össze. 7 órakor konvojban indultunk a második gyülekező pontra, az esztergomi Tesco Parkolóba. Itt csatlakoztak a többiek, akiknek ez a hely volt közelebb.

Innen 8:15-kor indultunk a pár percre lévő gyárhoz.

9 órakor ment be a csapat első fele, ugyanis két részre lettek osztva a látogatók. A második csapatnak 12 órakor kezdődött a bemutató. Szokás szerint a cég történetéről hallhattunk egy kis összefoglalót, majd a gyártás folyamatáról készült kisfilmet nézhettük meg:

A film után indult a “tárlatvezetés”. Mindenki kapott egy sárga láthatósági mellényt, egy műanyag védősisakot és egy védőszemüveget. A szemüveget csak a présüzemben és a hegesztőüzemben kellett feltenni. Tulajdonképpen ez a két üzemegység egy csarnokon belül van. Innen indult a bemutató. A festő és a műanyag lökhárító fröccsöntő üzembe látogatók nem léphetnek be, ott különösen ügyelni kell a pormentességre. A túra során a lemezhengerből formálódó kész autóig bemutatták a gyártás folyamatát. Már tavaly is úgy volt és az idén is, hogy mindenki kapott egy kis rádió-vevő készüléket, így a vcezető által elmondottakat mindenki hallhatta. Viszonylag nagy zaj van az üzemcsarnopkban, emiatt az elghangottakat csak 1-2 ember hallhatná a kis kütyü nélkül. Fotó és videó készítés szigorúan tilos a gyár területén, ezért belső, saját fotókkal nem tudok szolgálni. Meg kell elégedni a filmmel, illetve a gyár weboldalán fellelhető képekkel. Rengeteg adat, információ hangzott el a bemutató alatt. 22 ország 35 gyárában készülnek az autók. Európában egyedüliként csak hazánkban van autógyára a vállalatnak. Két műszakban folyik a gyártás, napi 650 jármű készül el. 71 másodpercernként hagyják el a gyártósort az új autók. Jelenleg két típus gyártása folyik, ezek a Vitara és az S-Cross.
A gyárlátogatás időtartama nagyjából 2 óra. Valamivel 11 óra után hagytuk el a gyárat.

Az erre a napra tervezett programok ezzel még nem értek véget. Egy rövid vásárlás erejéig átmentünk a Duna túloldalán lévő Párkányba. A Lidl-ben shoppingoltunk egy kicsit. Innen vissza mentünk Esztergomba megtankolni, majd a bazilikához.

Most éppen felújítás van folyamatban. Most nem mentünk be, mert ahhoz több időre lett volna szükség. Így csak körbejártuk az épületet.

Ez után már hazafelé indultunk, de útközben még felmentönk Dobogókőre. Az már nem nagy kitérő.

Itt fent van egy kis szentély, mindig szoktunk mécsest gyújtani. Most sem maradt ki. Ez után már ténylegesen hazafelé vettük az irányt a péntek délutáni csúcsforgalomban.

Pár szóban az útvonalról és úticélunk eléréséhez használt eszközről. Most is, az idén már 20 éves Suzuki Wagon R+ verdám szállított minket. Az útvonal: 4206-os út-4-es főút-M4 autóút-M0 autóút-11-es főút-10-es főút-Solymár Auchan áruház parkoló-10-es főút-117-es út-Esztergom. Esztergom-Párkány-Esztergom-Dobogókői út-Dobogókő-Pomáz-Szentendre-11-es főút-M0 autóút-M4 autóút-4-es főút-4206-os út. Ez így együtt 568 km, átlagfogyasztás oda úton 6,04 l/100 km, vissza 5,64 l/100 km. Pedig visszafelé még hegymenet is volt Dobogókőre, illetve nagyjából az út felén klímát is használtam.

Összességfében hosszú, fárasztó nap volt, de mindenképpen megérte ez a kis kirándulás. Az idő is kegyes lett végül, de menetben majdnem Szolnokig esett az eső.

Suzuki gyárlátogatás 2019

Ismét eltelt egy év, újabb lehetőség adódott az esztergomi Suzuki gyárban körülnézni.  Már évek óta visszajárunk. Nem csak egy érdekes hely, hanem a kirándulás is segít egy kicsit a hétköznapokból kizökkenni.  De akkor lássuk.
Indulás igen korán volt, pontosan hajnali 3-kor keltünk útra. 4 órakor közúti ellenőrzés keretében letereltek az autópályáról. Irat ellenőrzés, szondáztatás, majd 2 perc múlva folytathattuk az utunkat. A gyülekező helyszíne most is a solymári Auchan áruház parkolója volt. Igen korán érkeztünk, mert 5:24-re ott voltunk. Az áruház 6 órakor nyitott. Pár perc vásárlás után már kezdtek gyülekezni a többiek. A 8 órai csoportba kértem magunkat, így ezért volt fontos  a korai indulás. Valamivel fél hét után indultunk konvojban. Sajnos a szokásos reggeli 10 főúti káosz miatt kicsit késve tudtunk indulni. Az esztergomi Tesconál még csatlakoztak hozzánk és így mentünk a gyárhoz. A késés miatt a filmvetítést sajnos mellőznünk kellett, bár a gyárbeli végig kísérés után lehetőségünk volt a 10 órási csoporttal megtekinteni, de nem éltünk a lehetőséggel.
Szokás szerint a présüzemmel kezdtük a túrát. Több présgép nyomja a lemezeket, ezek közül a legkisebb 2500,  a legnagyobb 5600 tonna nyomóerővel formázza a lemezeket. Egy autó típustól függően, de átlagosan 5400 ponthegesztéssel készül. A gyártási folyamatot 720 robot segíti. Ebből 600 a tényleges munkát végzi, míg 120 a munkadarabok odahelyezését, elvételét, vagy éppen a munkadarabok forgatását végzi, hogy a “kollégáik” keze alá dolgozzon. Minden üzemcsarnokban van úgynevezett oktató részleg. Ezt leginkább az összeszerelő üzemben láthatjuk. Ott derül ki, ki milyen munkafolyamatra  a legalkalmasabb. A munkaerő vándorlás igen nagy. Sokan nem bírják ezt a szoros tempót. Ottjártunkkor is munkásfelvétel volt. Kísérőnk elmondta, a jelentkező 50 főből a gyáron való végig kísérés után 25 ember nem megy többet. A maradék 25 főből  oktatás után 8-10 dolgozó marad a cégnél. A dolgozói átlagéletkor 30 év körül alakul. Jelenleg is 300 fővel kevesebben dolgoznak mint amennyire szükség lenne.
A motor és a váltó Japánból érkezik, évi 2 szállítmány van, emiatt ezeket raktározzák. Más alkatrészekből mindössze annyi van készleten, ami 2-2,5 órányi munkához elegendő. Pontos szervezés szükséges, hogy mindenhonnan minden alkatrész időben érkezzen. Naponta 300 kamion hozza a gyárba az alkatrészeket. Van ugyan raktáruk, de ott a korábban gyártott típusokhoz raktároznak alkatrészt a szervizek számára.
Munkaállomások vannak. 72 másodpercenként jön le a szalagról egy-egy elkészült autó. Részállomásonként 72 másodperc áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez. De egy-egy részmunka elvégzési ideje ennél kevesebb, hiszen egy-egy munkaállomáson 2-3 munkafolyamatot is elvégeznek.
Jelenleg két típust gyártanak. A Vitarát és az SX S-Crosst. Egyszerre három típust tudnak gyártani. A gyártási folyamatba ennek a két típusnak a hibrid változatát veszik majd fel. Ezzel gyakorlatilag négyfélét gyártanak. A gyártott autók mintegy 8-10 %-a jobb kormányos  változat. Az egész világba innen szállítják ezeket a típusokat, mert sehol máshol nem gyártják őket. Európában a Suzukinak autógyára csak nálunk van.
Leginkább betanított munkásokra van szükség, hiszen a munkafolyamatot betanítják nekik, szaktudást nem igényel. Természetesen szakembereket, mérnököket is alkalmaznak, ők leginkább a végellenőrzésnél illetve a diagnosztikai részlegen dolgoznak.
A világ 138 országába exportálnak autókat Esztergomból.
Negyed 11 -kor hagytuk el a gyárat. Egy kis városnézés, tankolás, vásárlás, majd látogatás a Dobogókői kilátóhoz. Aztán indulás vissza, 16:15-re haza is értünk.
Ha már az utazás szóba került, akkor róla se feledkezzünk meg:

Ő is itt született 15 éve. Immár harmadik alkalommal biztosította számunka az eljutást Esztergomba. Remekül bírta a 130-as autópályás tempót is. Kicsit koszos lett, mert eső is volt útközben, Esztergomban némi fagyott eső is esett.. A képen éppen a dobogókői parkolóban áll, ahol még némi hószállingózás is volt. Hétvégén lemosom és felkerülnek a nyári kerekek is. Remélhetőleg nem lesz már olyan az idő, hogy téli gumival kelljen közlekedni.

Suzuki gyárlátogatás 2018. 04. 13.

Eltelt egy év, újra a Suzukiban. Ismét lehetőségem adódott bepillantást nyerni az autógyártás folyamatába. Érdekes látvány ahogy egy sima fém lemezből egy kész autó lesz. Korai volt az ébresztő, mert 2:45-kor indulás volt. 5:50-re értünk a solymári Auchan áruház parkolójába, ahol az első gyülekező pont volt. Sajnos az idő nem fogadott a kegyeibe minket, mert mire odaértünk, éppen akkor kezdett el szakadni az eső. Némi villámlás is tarkította az eget. 6:40-kor indulás az esztergomi Tescohoz, a második gyülekezési ponthoz. A konvojban a második autó vagyok.

A gyárban semminemű fotó és videó készítés nem megengedett, így erről nem tudok képeket bemutatni. De itt megtekinthető a gyár saját filmje:

Hatalmas létszámú látogatói csoport volt kíváncsi arra, hogyan készül a mi autónk. Épen emiatt fordulhatott elő,  valahogy egy iskolás csoporthoz verődtünk. De hamar dezertáltunk és átálltunk a saját csoportunkhoz. 🙂
A gyárból a Tescoba mentünk némi shoppigolás címén.  Onnan tankolás után a bazilika volt a cél állomás.

Esztergomból visszafelé még benéztünk a dobogókői kilátóba.

Innen Pestre vezetett az út, némi rokonlátogatásra és pár holmit elhozni onnan.
Hogy  a blog tematikájához némi technikai információt is írjak: 545,5 km volt a teljes megtett út. Odafelé a 270 km-re 6,17 l-es átlagfogyasztás jött ki. Mindez úgy, hogy volt még pluszban 70 km, ami leginkább helyi, kis távolságú utakból jött össze, valamint egy műszaki vizsga is volt. Ott meg ugye tudjuk, hogy a füstgázelemzéshez megpörgetik a motort. A hazaúton pedig még a számomra is meglepő 5,3 literes átlagfogyasztás jött ki. Tényleg nem lehet azt mondani a Wagonról, hogy leeszi rólam a gatyát is. 🙂 Kiválóan teljesített most is, mint eddig mindig, már 8 éve, (tényleg tegnap volt az évforduló) nincs is rá panaszom. Nem bántam meg, hogy Őt választottam. Dobogókőn kellett cserélni elemet a riasztó távkapcsolójában, mert már bizonytalanul kapcsolt. A tartalék elem ott volt az ülés alatti rakodórekeszben. De ha nem lett volna, akkor sincs vész, hiszen az elektronikus kulccsal ugyanúgy ki tudtam volna ideiglenesen kapcsolni a riasztót.

Suzuki gyárlátogatás 2017 március

Mint a jó szellem, évről évre visszajárok én is a gyárba hogy az ismerősökkel összeverődve csoportosan meglátogathassuk az autógyárat, ahol a mi autónk készül. Ezúton is köszönöm a Magyar Suzuki zrt-nek és a szervezőknek, (SLC) hogy ismét lehetőséget biztosítottak arra, hogy ezen az érdekes és látványos programon részt vehettünk. De kezdjük az elején.
Az egyik gyülekezési pont a solymári Auchan áruház parkolója volt. Rendszerint itt szoktunk találkozni, csak eddig utasként vettem részt az autózásban. Most viszont saját autóval mentem. A navigáció mintegy 2 óra 37 perc menetidőt kalkulált a találkozási pontig. Mivel elég messze volt, nem akartam nagyon kisaccolni az időt és bőven adtam menetidőt magamnak. Így aztán pontosan hajnali 4 órakor útnak indultunk. Ekkor még teljes volt a sötétség, amit tovább fokozott az ekkor még nem látható borultság. Alig indultunk el, észak felé a távolban hatalmas villámlás világította meg a felhőket. A korai időpont ellenére elég élénk kamion forgalom volt az autópályán. Gyakran be kellett húzódni a belső sávba. Az előttem haladók zavarása miatt az országúti fényszórót nem lehetett használni, maradt a tompított. Így értem mellé egy kamionnak, amikor tőlem 50-60 méterre megpillantottam valamit az úton. Szerencsére a belső sáv közepén hevert, így nem kellett manőverezni. De nem is nagyon lehetett volna. Jobbról mellettem a kamion, balról a szalagkorlát. Azt láttam, hogy nem kis dolog van az út közepén, így aztán a fogamat összeszorítva megközöltem az úton fekvő testet. Közelebb érve már felismerhető volt, hogy egy vadmalac, de már kimúlt. Korábban elüthették. Vártam a koppanást, de reménykedtem benne, hogy elmarad. Szerencsére éppen elfért az autó alatt, nem ért hozzá. Egy alacsonyabb építésű autóval ezt nem lehetett volna véghez vinni. 100-110-es tempónál annak a valaminek a kikerülése reménytelen, gyors kormánymozdulatra lett volna szükség, amit ilyen sebességnél nem lehet megtenni úgy, hogy az autó az úton maradjon. Szerencsémre a kocsi alatt elfért, így nem okozott semmiféle problémát. De belegondolva, ha éppen ott váltok sávot, vagy egy fél méterrel odébb van a malac és ráhajtok, akkor ezt a bejegyzést szerintem most nem írnám itt. Őzet ütöttem már kétszer, szerencsére a járművekben nem esett különösebben kár. De ilyenről még nem hallottam. Néha a rádióban lehet hallani, hogy így vagy úgy állatok jutnak fel az autópályára. Ha valahol, hát itt éppen nem számítana az ember vadra, hiszen az autópályák végig kerítéssel vannak elválasztva a vadak élőhelyétől. Persze mint ahogy a példa is mutatja, azért lehet néhol olyan sérülés a kerítésen, ahol mégis bejutnak az útpályára. Szerencsére az út további részében nem volt meglepetés, leszámítva az újabb villámlásokat és némi esőt. Bíztam benne, hogy az autó megússza szárazon. De mégsem. Az autópálya burkolata inkább csak vizes szokott lenni, ott nincs felhordott sár, így az autó és más autók által felcsapott víz viszonylag tiszta volt. Néhány perccel fél hét után megérkeztünk a parkolóba. Mi voltunk az elsők. Nem sokkal utánunk kezdtek szállingózni a többiek is. Mivel idő volt még bőven, így némi bevásárlást ejtettünk az áruházban.

Aztán egy nagyobb csapat is megérkezett. Mielőtt tovább indultunk volna úticélunk felé, fotózás erejéig felsorakoztunk:

Rövid fotózás után elindultunk, mert sürgetett az idő:

 

Solymártól Esztergomig konvojban haladtunk:

Érkezik a csapat a gyárhoz:

Végül pár fotót készítettem a parkolóban, mielőtt bementünk a gyárba. A kis szürke Wagon R visszalátogatott egykori szülőhelyére.

Remélem, jövőre együtt ugyanitt! 🙂

Újra a Suzukiban

Lassan két hét telik el, hogy ismét lehetőségem volt az esztergomi Suzuki gyárban látogatást tenni, de csak most írok róla pár sort. Ismét köszönet a szervezőknek, hogy újra ott lehettem!
Immáron többedik alkalommal tettem látogatást a gyárban. Mindig lenyűgöz hogyan lesz egy tekercs acéllemezből egy autó. A gyárban fotózni, videózni szigorúan tilos, így a bent folyó munkálatokról nem készült fotó. Nem is ez a lényeg, hanem maga az élmény, hogy ott lehet az ember, láthatja hogyan készülnek ezek a járművek. Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy a nagyon sikeres Suzuki Vitara kizárólag csak nálunk készül. Bárhol találkozunk vele a világban, az mind Esztergomban készült. A gyár udvarán kiállított egyik példányba be is ülhettünk.
Egy csoportkép a látogatókról:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ez a kép még a belépés előtt készült, hiszen itt még egyben volta a csapat. Aztán a belépéshez, “tárlatvezetéshez” tizenöt fős csoportokra oszlottunk. Így jobb volt, mert egyrészt kevésbé akadályoztuk a termelési folyamatot, másrészt a kevesebb ember jobban közel fért a vezetőhöz, így amiről beszélt, azt jobban lehetett hallani.
Ez a kép már a gyárból kijövet készült:

Gyárlátogatás után ismét némi shoppingolás Szlovákiában. Léváig mentünk, a Tescos bevásárlás után a várat jártuk körbe.

Sajnos az elmúlt évhez képest változás nem történt a vár állagát tekintve. Ugyanolyan lepusztuló félben van mint tavaly.

Ismét a Suzuki gyárban jártam

Újra lehetőségem adódott az esztergomi Suzuki gyárban látogatást tenni. Ha jól számolom, a mostani alkalom volt a negyedik, hogy megtekinthettem az autógyártás folyamtatát. Kérdezhetitek, aztán minek ennyiszer, úgyis mindig ugyanazt lehet látni. Ez így ebben a formában nem igaz. A gyár is folyamatos fejlődésen megy keresztül, így mindig más-más látnivaló akad. De kezdjük az elején. Péntek reggel fél nyolckor volt a gyülekező a solymári Auchan parkolójában. Innen már konvojban folytattuk az utunkat Esztergomba. Egy helyen megálltunk pár percre. Ezt a helyet egyes térképek úgy jelölik, hogy: Mexikó. (képekre kattintva nagyban nyílnak meg)


Innen már csak pár perc autózás volt a célig:




Sajnos a gyárban szigorúan tilos kép és videófelvételt készíteni, így azzal nem szolgálhatok.
Az Esztergomban készülő autókat 64 országba exportálják. Célkitűzés, hogy év végére elérjék a 100-at. Minden kontinensre szállítanak, kivéve az észak-amerikai területet. A gyár alapításakor napi 15 autó készült el. Ez a szám mára 880-890 darab. Jelenleg három típust gyártanak. Ezek az SX4, S-Cross és a januárban indult Vitara. A gyártási folyamat részét képező hegesztési fázis 100 %-ban robotizált, emberi beavatkozás nélküli művelet. A már kifutott típusokhoz gyártott pótalakatrészeknél a robotizálás 98,4 %-os. A három típus gyártása egyszerre történik, egymás után gördülnek le a gyártó sorról. Egy teljesen automatizált folyamat gondoskodik arról, hogy a megfelelő autóhoz a hozzávaló alkatrészek következnek beépítésre. Ebben a folyamatban benne vannak a jobbkormányos kivitelű autók is, tehát nem külön gyártják őket. A Vitarát kizárólag ebben a gyárban gyártják, sehol máshol. Az egész világba innen kerül el ez a típus, még Japánba is. Az alkatrész beszállítás folyamatosan történik, a gyárban mindössze néhány órára elegendő alkatrészt tárolnak. A motorokat készre szerelve Japánból hozzák, itt csupán előkészítik a beszereléshez.
Sok érdekességet láthattunk, hallhattunk. Minden bizonnyal a későbbiekben is lesz lehetőségem a gyártás megtekintését. Ezúton is köszönöm a SL Club vezetőségének a találkozó megszervezését és a lehetőséget, hogy ott lehettem!


A gyárlátogatás után tovább mentünk Szlovákiába egy kis shoppingolásra, de előtte még Párkányban megálltunk egy rövid időre. Erről következő bejegyzésemben olvashattok. A shoppingolást a Lévai Tecoban ejtettük meg, előtte ellátogattunk aa várromhoz, ami a város belterületén áll.

Gyárlátogatás

Ismét a fővárosban akadt dolgom.

Kedd
Indulás. Költségtakarékossági és egyéb szempontokból kifolyólag most is vonattal mentem. Érkezés után némi vásárlás a Tescoban.

Szerda
Reggel elugrottam a megrendelt autóalkatrészekért. Utólagderült ki, az bizony nekem nem jó, mert a dízel motoros valtozathoz való. Na mindegy, hátha sikerül eladni. Utána jött a reggelizés, majd egy találkozó volt a Keleti pályaudvaron. Onnan folytattam a bevásárló körutat. Sajnos nem volt Vezetékezüst a Conradban. Van még egy kicsi otthon, de az már tényleg az utolsókat rúgja. A Conradból még egy újpesti üzletet kerestem meg. Kicsit el volt dugva, de megtaláltam. Utána vissza nagynénémhez.

Csütörtök
Utazásom tulajdonképpeni célja erre a napra esett. Az időjárási helyzetet is figyelembe véve még ezzel együtt is kalandosabbra sikeredett mint gondoltuk. Az esztergomi Suzuki gyár meglátogatása volt a cél. Szakadó esőben indultunk. Egy solymári parkolóban volt az egyik gyülekező. Innen pontosan 8 órakor indultunk Esztergomba.

Nagyjából fél 10-kor kezdődött az érdemi látogatás. Végig vezettek minket a hegesztő üzemen, ahol tulajdonképpen a sima fém lemezből formára préselik a karésszéria és egyéb fém elemeket, majd ezeket összehegesztik. Tulajdonképpen az egész kocsiszekrény itt készül el. Innen a festőüzembe kerül, majd festés után az összeszerelő üzembe. Itt készre szerelik az autót. Nem csak egy, hanem több típus is egyszerre készül a gyártósoron. Pontos, precíz logisztikával oldják meg, hogy az autó típusának megfelelő alkatrészek érkeznek a szerelő munkások kezébe. 63 másodpercenként gurul ki egy-egy autó a szerelő sorról. Készülnek autók Fiat és Opel emblémával is, de azok Magyarországon nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, csak exportra készülnek. Aztán egy jó hír, augusztus-szeptember folyamán indul az új, SX4 S-Cross gyártása Esztergomban. Tudni kell, Suzuki autógyártás Európában csak Magyarországon van. Nem csak Európában forgalmazzák az itt gyártott autókat, hanem többek között új célországként Dél-afrikában és Újzélandon is. Most voltam harmadjára a gyárban, de mindig lenyűgöz a precizitás és a gyorsaság. Most is több mint 150-en voltunk. A végén készült csoportkép a látogatócsoportról. Sajnos a rossz idő miatt nem lehetett kint az udvaron a csoportkép mint két évvel ezelőtt.
Indulás után, mikor Dorogot elhagytuk, az eső átváltott havazásra és intenzíven esett is folyamatosan. Gyárlátogatás után mi elindultunk Szlovákiába, Lévára vásárolni. Ez nagyjából 60 km-re van Esztergomtól. Bevásárlás után fél öt előtt indultunk vissza. Mivel a hó folyamatosan esett és a szél is megerősödött, a sofőr úgy döntött, nem a kanyargós pilisi erdei úton jövünk vissza, hanem Letkés felé. Navigációba bevittem az új adatokat. Szembesülnünk kelett, hogy a Garam folyó hídja le volt zárva. Módosítottam az útvonalat, így másik helyre tervezte a folyón való átkelést. Át is mentünk a hídon, a víz szintje jóformán az úttal volt egy magasságban. Szemből találkoztunk egy autóval. 1-2 perccel később az úton vízátfolyás állta utunkat. De ha az a másik autó ezen átjött, akkor mi is átjutunk. Át is mentünk. Viszont 100-150 méterrel arrébb úlyabb átfolyás, de igencsak intenzíven. 8-10 centi vastagságban bukott át és hömpölygött a víz az úton. Na ennek már nem vágtunk neki, már csak azért sem, mert utána látszott még az útból, de nem sokkal azután már csak a tenger látszott. Akármerre néztünk, csak a vizet láttuk, ami körbe vett minket. Gyorsan megfordultunk a szűk úton és spuri vissza. 1-2 perce innen még autó jött, de olyan gyorsan emelkedett a vízszint, hogy mire mi oda értünk, már nem látszott az út, teljesen ellepte a víz ameddig csak elláttunk.

A hó közben folyamatosan szakadt. Megint más útvonalat kellett választani, de mégsem kellett a Pilisen át autózni. Este negyed nyolcra értünk vissza.
Vacsora után még megszereltem a telefonvonalat, amit a telefonszerelők nem tudtak megjavítani. Új vezetéket húztak ki a konyháig, noha a szobai fali aljzat volt a zárlatos. Ennyit a hozzáértésükről. Az estébe még belefért nagynéném egyik telefonjának javítása is. A kézibeszélő spirál kábele volt törött. Problémás volt, hogy a kábel vezetékei a kagylóba be voltak forrasztva, így szét kellett szedni, levágni a törött szakaszt és újra beforrasztani a vezetékeket. Ha dugós lett volna, azzal most nem tudtam volna mit kezdeni.
A hó továbbra is esik elég erősen.

Péntek, szombat
A mai napon nem sok minden történt. Tulajdonképpen a semmitevés napjai voltak, mivel a kitűzött célokat megvalósítottam.

Vasárnap
Indulás haza. 10:28-kor indult a vonatom. Némi késéssel pár perccel negyed három előtt voltam itthon.