Külföldről rendelt portékák tesztje 23 – Töltőtoll

Legújabb tesztalanyom egy egyszerű és olcsó íróeszköz.

Kámforrá váló tinta

Igazán ritkán lehet látni töltőtollat használni embereket. Pedig igen érdekes íróeszközről van szó. Némileg más írásmódot kíván mint a golyóstoll. Szebben lehet vele írni, de egy kis gyakorlás mindenképpen kell. De most nem is erről akarok írni.
Adott egy Parker Meridian 2000 töltőtoll. Patronos változat. Már régen feltűnt, hogy használat nélkül, vagy kevés használattal is a tinta egyszerűen eltűnik egy idő után. Hová tűnik a tinta? Nyoma nincs hogy elfolyt volna. Aztán pár hete a patron helyett konverter került bele, de a jelenség ugyanúgy megismétlődött. De azt hiszem most végre sikerült megfejteni hova lett a tinta a tollból.

Tinta

Vajon elgondolkodott-e már valaki azon,  hogy hogyan működik a tollbetét? Nagyon sok kísérletezés, kudarc árán jutottunk el odáig, hogy ezek a mindennapi eszközök úgy működnek, hogy szinte észre sem vesszük azt, hogy mennyi kínlódás árán születtek meg. Teljesen természetesnek vesszük, hogy ha írni akarunk, akkor fogunk egy golyóstollat és már írunk is. Filléres, eldobható eszközök. Minek is gyűjtögetni a kifogyott betéteket? Úgysem jó semmire. Vagy mégis. Egyszer majd jó lesz valamire. Például arra, hogy kísérletezzen vele az ember és rájöjjön egy hibára. A golyóstollakban lévő tinta egy olaj alapú festékanyag, ami majdhogynem zselészerűen sűrű. Ennek köszönhető, hogy a tinta nem folyik ki  atollbetétből. De mi történik, ha egy kifogyott betétet megtöltünk töltőtoll tintával? Különösebben semmi. Azzal is írni lehet. 🙂 Igaz, nagyítóval megnézve a töltőtoll írásképéhez hasonló az írás, szabad szemmel nézve pedig a golyóstolléhoz hasonló. De mire jó ez? Megvallom, én sem tudom, csupán kísérleteztem. Az nyilvánvaló, hogy az íráshossza töredéke mint az ugyanakkora golyóstoll tintával töltött betétnek. Az írásvastagság egyébként ugyanakkora mint a golyóstollénak. A tollhegyet a papíron tartva nem szivárog a tinta mint a töltőtollak esetén. Ugyanolyan gyenge nyomással is tökéletes írásképet kapunk mint a töltőtollnál, nyilvánvalóan amiatt, hogy ez a tinta vízszerűen híg és nem olyan sűrű mint az eredeti.

Csupán egy kísérletet végeztem a feltöltéssel, igazán további szándékaim nincsenek az üggyel kapcsolatosan. Úgy gondolom, ez a vízalapú tinta hamarosan elpárolog, bele szárad a tollbetétbe, vagy éppen a golyó akad meg annyira a beszáradó tintától, hogy teljesen alkalmatlan lesz az írásra. Megtöltése kissé macerás, de van egy elképzelésem, hogy hogyan lehetne könnyebben, bár időigényesebben megtölteni. A módszerrel garantáltan nem lenne levegő a betétben és rázogatni sem kellene.
Nos, ez a kísérlet még egy felfedezésre volt jó. Adott az ICO gyártmányú Mini betét, ami a Kaméleon golyóstollakba is való. Kétfélét lehet kapni. Az egyik nyilván valami kínai gyártmányú. Mindkét betétnek van hiányossága. A kínainak az, hogy időközönként nem akar fogni, noha tinta még van a betétben. Egy-két rázás után újra fog. Ahogy csökken a tinta szintje, egyre gyakrabban kell rázogatni, míg végül kifogy. Mivel akadozik a tinta adagolása, nem egyszerű eldönteni, hogy csak elakadt, vagy már teljesen kifogyott és azért nem akar már írni. Egyébként minden felületre fog, bár nem teljesen egyenletes  a tinta adagolása. Az ICO gyártmányúval ilyen elakadások nincsenek, viszont olyan papírfelületre, amit kézzel megérintettünk, nem, vagy csak nehezen akar fogni. Úgy gondoltam,  a tinta nem fog a zsíros felületre. Sokkal rosszabb a helyzet a vegykezelt, önindigós papírok esetén. Most, hogy töltőtoll tintával feltöltöttem egy már kiürült ICO betétet, írásteszteket csináltam. Azt tapasztaltam, hogy a kézzel érintett papírfelületre ugyanúgy nem fog. Tehát nem a tinta a bűnös! Ekkor szemügyre vettem az ICO és más gyártmányú betétet. Ezt láttam:

A jobb oldali az ICO, a bal oldali pedig a kínai gyártmányú. Jól látszik, a jobb oldaliban nagyobb méretű golyó van. Valószínűleg ez a hiba forrása. Nagyobb átmérő, a golyó felületén kisebb erő szükséges ahhoz, hogy a golyó forgását megfogjuk. Ha kicsit csúszósabb felületre ér a betét, könnyebben megcsúszik. Az írócsúcsokat nem az ICO gyártja, azokat ők is veszik valahonnan. Átnéztem a kifogyott és a még nem használt betéteket. Azt láttam, hogy egy szérián belül is vannak kisebb és nagyobb golyóval ellátott betétek. Tehát az írócsúcsokat vegyesen használják fel.

Külföldről rendelt portékák tesztje 3

Nem is tudom mit mondjak. A videó tulajdonképpen mindent elárul. Még azt is, amit nem akartam csinálni, de hát ilyen szakma ez a filmes szakma. 🙂 Szóval a megérkezett töltőtoll konverter bemutatása a film témája. A méretek megadásánál csak a konverter hossza volt megadva, az átmérője nem. Így nem tudtam, hogy a csatlakozó rész milyen átmérőjű. Mikor megjött, kiderült, kereken 1 mm-el vékonyabb. De szerencsére az anyag volt olyan vastag, hogy bőven kibírta amikor egy 3 mm-es fúróval bővítettem a furaton. Jó lett volna még 1-2 tized mm-el nagyobb lyukat fúrni, de a rendelkezésre álló következő méretű fúró az már vastag lett volna. Így egy kicsit passzosan megy a helyére, de legalább nem folyik a tinta. A művelet közben történt némi baki, egy kicsit sikerült összekenni tintával az asztalt és ami rajta volt, de semmi vész, már eltüntettem a nyomokat. 🙂 Végső konklúzió, azt hiszem használható lesz a konverter a tollhoz. De íme a videó a tesztről:

Kézírás

A kézírás lassan kimegy a divatból, noha azt gondolhatnánk, hogy ez örök. Többször tapasztalom, hogy bevásárló listát a telefonba írják. Aztán mikor megpróbálják előkeresni, küszködnek, mert nem találják. Mennyivel egyszerűbb lett volna egy kis papírdarabra felírni azt a pár sort. Egyre több országban csökevényesedik a kézírás tanítása. Teljesen nyilván nem mondanak le róla, mert bármennyire is elavultnak tűnhet, azért szükség van rá. Az íróeszközök fejlődése szinte az emberiséggel egy időben fejlődött ki. Noha az írás valamivel fiatalabb az emberiségtől, már az ősemberek is megpróbáltak egymással kommunikálni. Barlangok falára korommal, vagy egyes növények nedveivel felrajzolt zsákmányállatok ábrázolását láthatjuk.
A jegyzeteléshez a ceruza helyett előnyben részesítem a tollat. Nem igazán tudom meghatározni miért. Talán egyik indok, hogy jobban látszik a papíron mint a ceruza. A toll kevésbé sérülékeny eszköz mint a ceruza, így tárolás, magunknál hordás alkalmával biztosabb hogy működni fog. Nem törik ki a hegye. Léteznek töltőceruzák, ahol használaton kívül a betétet vissza lehet húzni. Ilyet én is használok, de azt gondolom, azok nagyon vékony kis végük igen sérülékeny. Részemről tehát marad  a toll, ezzel vetem papírra az írni valót latin betűkkel, vagy rovás jelekkel.
Szinte egyeduralkodóvá váltak a golyóstollak. Méltán büszkék lehetünk erre a találmányra, hiszen Bíró László József az 1930-as években fejlesztette ki ezt az eszközt, amit 1938 április 25-én szabadalmaztatott. Azóta az egész világon elterjedt tárgy lett.

A golyóstoll feltalálása előtt is írtak. A tollaknál maradva, a töltőtollak voltak az elődök. Az első töltőtoll a golyóstoll szabadalmaztatása előtt több mint 100 évvel, 1827-ben kapott szabadalmi jogot. Mindkét íróeszköznél jócskán voltak megoldandó feladatok, hogy mindig használatra kész legyenek, ne mosódjon el az íráskép, folyamatos írásra alkalmas legyen, ne folyjon a tinta. Folyamatos fejlődésen ment át mindkét eszköz.

A technika fejlődésével a töltőtollak nem haltak ki, igaz visszaszorultak, de neves gyártók a mai napig készítenek ilyen tollakat, egynémelyik igen borsos árú, hiszen az íróhegy nem csak acélból készülhet, hanem aranyból, ezüstből is. Ezek a nemesfémek jobban ellenállnak a korróziónak, hiszen az alkalmazott tinta vízbázisú. Ezekben a tollakban a tinta folyékony állapotban van és a hajszálcsövesség elvét alkalmazva jut el az íróanyag a toll végéhez. Két alapvető típusuk van. Az egyik a tintatartályos, a másik a patronos változat. Előző esetén a tinta a tolltestbe épített tartályban foglal helyet, amit kifogyás után fel lehet tölteni. Töltés szempontjából is több típus létezik. Utóbbi pedig a patronos, ahol egy kis műanyag patronban van a tinta, a patron végét kis golyó zárja le. A patront a tollba helyezve a golyó benyomódik a patron belsejébe és a tinta leáramlik az írófejhez. Ez utóbbi típust egyszerűbb megtölteni tintával, hiszen csak a patront kell cserélni. A tartályos változat üzemeltetése viszont lényegesen olcsóbb, hiszen egy üveg tinta ára töredéke az ugyanannyi tintát tartalmazó patronok áráénál.
A golyós és a töltőtollak használata némileg eltér egymástól. Saját vélemény, de nekem valahogy kedvesebb a töltőtollal írt szöveg. Talán azért is, mert régiesebbnek hat. Ha megfelelően vigyáz rá az ember, akkor akár több embert is ki tud szolgálni mielőtt végleg tönkre menne. A golyóstollaknál nem feltétlenül van így, hiszen műanyag alkatrészeik a használat során kopnak. Korábban írtam már többször az ICO Kaméleon golyóstollról, amit javítgattam, hogy használható maradjon. Ezek is tartós példányok, egy műanyag alkatész van bennük.
Még egy dolog, amire nem gondolnak  a töltőtollakkal kapcsolatban. Mivel folyékony állapotban tartalmazzák a  tintát (mindegy hogy patronos vagy tartályos) a jelentős légnyomás változás hatására kifolyhat a tinta. Ez akkor fordul elő, ha repülőgépre visszük. A földi légnyomás uralkodik a tartályban vagy patronban is. Ám ha csökken a külső légnyomás, akkor a tartályban, patronban lévő magasabb nyomás szeretne kiegyenlítődni. Ezt viszont csak úgy tudja, ha az előtte lévő tintát kipréseli magából. Tollheggyel felfelé tárolt toll esetén is megjelennek tintacseppek, hiszen a kapillárisokban is van tinta, amit a tartályból, patronból áramló levegő tol maga előtt. Légnyomás növekedésekor fordított helyzet áll elő. Akkor levegő áramlik  a tartály, patron felé, ezzel visszaszívva a még kapillárisokban lévő tintát. De nem csak a repülőgépen, hanem itt a földön is előfordulhat ilyen eset, amikor rövid időn belül nagyot zuhan a légnyomás. Jellemzően rossz, csapadékosabb, viharos idő előtt.
De visszatérve a blog címéhez. Megvallom, igen rondán írok. Éppen ezért, a másoknak szánt írást általában nyomtatott betűvel szoktam írni, mert az talán olvashatóbb. Az alább látható videón nem éppen az látszik hogy csúnyán írnék:

Most ez a töltőtoll vezetett rá, ha van idő, akkor lehetne még olvashatóbban is írni, amit golyóstollal is meg lehet tenni. Többpéldányos, önindigós papírra nyilván csak ez jöhet szóba, hiszen a töltőtoll nem alkalmas többpéldányos iratra való írásra.
A régmúltból biztosan sokan emlékeznek még ezekre a tollakra. Valamint arra is, hogy mindig minden csupa tinta volt. Nos, igen. A technika fejlődésével ezek az eszközök is precízebbek lettek, ami a tiszta írásképhez vezetett. Ezek a mostani tollak ha folynak, ott valami hiba van. Tintával való megtöltésük sem jár azzal, hogy könyékig tintásak leszünk. A patronosnál egyértelműen tiszta munka a töltés, de szinte ugyanez van a tartályos változatnál is. Pici kézügyesség, egy kis törlőrongy vagy papírtörlő, papírzsebkendő és már lehet is folytatni az írást. 🙂
Akit bővebben is érdekel a golyóstollak világa, azoknak itt egy oldal, ahol bőséges információhoz juthatnak erről a nagyszerű magyar találmányról: http://golyostoll.blog.hu