Eltörve, de töretlenül – avagy az anyagfáradás

Időről időre visszatérő szereplő az ICO Kaméleon toll. Most is ez a lényeg. Egyetlen műanyag alaktrész van az egész tollban. Természetesen ez a leggyengébb pontja. Tegnap csak úgy magától eltört. Nem egy mai darab bár, jóval túl van a 20 éven.

Egyszer csak a kezemben maradt a toll vége. Ennyi idő alatta műanyag is elfárad. Nyilván volt leejtve is korábban, apró repedések azzal is keletkezhettek.

Egy másik ilyen tollból még volt egy alkatrész, persze asz is jó okkal lett már kiszerelve. Látszik rajta az elhasználódás nyoma.

Természetesen ez így nem használható, hiszen éppen azért lett kiszerelve. Ha jól emlékszek, talán éppen ebből a tollból. Egyébként ami benne volt, az is volt már javítva. A fenti képen a javítás módja nem látszik, de korábbi blogbejegyzésemben írtam róla, talán a youtube videóban is tettem említést. A képen jól látszik, hogy az alkatrész bal oldali vége milyen töredezett. Mikor a tollon színt váltunk, vagy csak kikapcsoljuk, akkor a betéttarttót a rugó visszahúzza és a tartónak a lehúzó gombjának nyaka ennek a műanyagnak ütődik neki. Ahogy ez kezd kitöredezni, a toll gom,bjai úgy lesznekl eltérő magasságban. Ennek a körülbelül 4 mm-es kis peremnek nem csak ennyi a funkciója. Az alatta lévő fém alkatrészt ez vezeti meg. Ha a sok felverődéstől ez a perem elkopik, vagy a fém alkatrész felcsúszik, akkor bekövetkezik az, hogy a bekapcsolt tollnak a betét végei alig állnak ki a toll testéből, ezzel lehetetlenné téve az írást. A megoldás az, hogy megakadályozzuik a fém alaktrész felcsúszását. A kiszerelt műanyag alktrészen ez a javítás már el volt végezve korábban, most ezen is meg kellett tenni.

0,8 mm-es furatokat készítettem, amin 0,4 mm-es huzalt fűztem át. Ezzel akadályozva meg, hogy a fém alkatrész felcsússzon.

ERz után már csak össze kellett szerelni a tollat és újra használható. A régi törött darabot megragasztottam, végszükségből talán még használható lesz.

Külföldről rendelt portékák tesztje 23 – Töltőtoll

Legújabb tesztalanyom egy egyszerű és olcsó íróeszköz.

Tinta

Vajon elgondolkodott-e már valaki azon,  hogy hogyan működik a tollbetét? Nagyon sok kísérletezés, kudarc árán jutottunk el odáig, hogy ezek a mindennapi eszközök úgy működnek, hogy szinte észre sem vesszük azt, hogy mennyi kínlódás árán születtek meg. Teljesen természetesnek vesszük, hogy ha írni akarunk, akkor fogunk egy golyóstollat és már írunk is. Filléres, eldobható eszközök. Minek is gyűjtögetni a kifogyott betéteket? Úgysem jó semmire. Vagy mégis. Egyszer majd jó lesz valamire. Például arra, hogy kísérletezzen vele az ember és rájöjjön egy hibára. A golyóstollakban lévő tinta egy olaj alapú festékanyag, ami majdhogynem zselészerűen sűrű. Ennek köszönhető, hogy a tinta nem folyik ki  atollbetétből. De mi történik, ha egy kifogyott betétet megtöltünk töltőtoll tintával? Különösebben semmi. Azzal is írni lehet. 🙂 Igaz, nagyítóval megnézve a töltőtoll írásképéhez hasonló az írás, szabad szemmel nézve pedig a golyóstolléhoz hasonló. De mire jó ez? Megvallom, én sem tudom, csupán kísérleteztem. Az nyilvánvaló, hogy az íráshossza töredéke mint az ugyanakkora golyóstoll tintával töltött betétnek. Az írásvastagság egyébként ugyanakkora mint a golyóstollénak. A tollhegyet a papíron tartva nem szivárog a tinta mint a töltőtollak esetén. Ugyanolyan gyenge nyomással is tökéletes írásképet kapunk mint a töltőtollnál, nyilvánvalóan amiatt, hogy ez a tinta vízszerűen híg és nem olyan sűrű mint az eredeti.

Csupán egy kísérletet végeztem a feltöltéssel, igazán további szándékaim nincsenek az üggyel kapcsolatosan. Úgy gondolom, ez a vízalapú tinta hamarosan elpárolog, bele szárad a tollbetétbe, vagy éppen a golyó akad meg annyira a beszáradó tintától, hogy teljesen alkalmatlan lesz az írásra. Megtöltése kissé macerás, de van egy elképzelésem, hogy hogyan lehetne könnyebben, bár időigényesebben megtölteni. A módszerrel garantáltan nem lenne levegő a betétben és rázogatni sem kellene.
Nos, ez a kísérlet még egy felfedezésre volt jó. Adott az ICO gyártmányú Mini betét, ami a Kaméleon golyóstollakba is való. Kétfélét lehet kapni. Az egyik nyilván valami kínai gyártmányú. Mindkét betétnek van hiányossága. A kínainak az, hogy időközönként nem akar fogni, noha tinta még van a betétben. Egy-két rázás után újra fog. Ahogy csökken a tinta szintje, egyre gyakrabban kell rázogatni, míg végül kifogy. Mivel akadozik a tinta adagolása, nem egyszerű eldönteni, hogy csak elakadt, vagy már teljesen kifogyott és azért nem akar már írni. Egyébként minden felületre fog, bár nem teljesen egyenletes  a tinta adagolása. Az ICO gyártmányúval ilyen elakadások nincsenek, viszont olyan papírfelületre, amit kézzel megérintettünk, nem, vagy csak nehezen akar fogni. Úgy gondoltam,  a tinta nem fog a zsíros felületre. Sokkal rosszabb a helyzet a vegykezelt, önindigós papírok esetén. Most, hogy töltőtoll tintával feltöltöttem egy már kiürült ICO betétet, írásteszteket csináltam. Azt tapasztaltam, hogy a kézzel érintett papírfelületre ugyanúgy nem fog. Tehát nem a tinta a bűnös! Ekkor szemügyre vettem az ICO és más gyártmányú betétet. Ezt láttam:

A jobb oldali az ICO, a bal oldali pedig a kínai gyártmányú. Jól látszik, a jobb oldaliban nagyobb méretű golyó van. Valószínűleg ez a hiba forrása. Nagyobb átmérő, a golyó felületén kisebb erő szükséges ahhoz, hogy a golyó forgását megfogjuk. Ha kicsit csúszósabb felületre ér a betét, könnyebben megcsúszik. Az írócsúcsokat nem az ICO gyártja, azokat ők is veszik valahonnan. Átnéztem a kifogyott és a még nem használt betéteket. Azt láttam, hogy egy szérián belül is vannak kisebb és nagyobb golyóval ellátott betétek. Tehát az írócsúcsokat vegyesen használják fel.