Hálózatbővítés

A minap mikor jöttem haza Karcagról, feltűnt, hogy a telefon egyszerűemn me, látja az itthoni bázisállomást. Kínjában már mindenféle távoli, még éppen elérhető bázisállomásra állt rá. Gyomaendrőd, Körösladány, Vésztő, Zsáka, Darvas, Sárrétudvari. Ahogy hazaértem, a másik telefonon is csak a Telekom B20 sávja állt rendelkezésre a 4G-hez. Nofene, itt vagy mókolnak valamit, vagy műszaki hiba van. A Yettel oldalán nem szerepeltünk mint hálózatfejlesztett település. Ez nem is csoda, tavaly nyáron ez már megtörtént. Az addigi Telekom által biztosított B20 sáv mellett lett saját B1, B3, B8, B28-as sáv a 4G részére. Ezzel többszörösére fejlesztve a kiszolgálható készülékek számát. A mobilnet sebessége érdemben nem nagyon változott az egy szem B20-hoz képest, bár időnként volt annyira terhelt, hogy 5-6 MBps-t sem haladta meg. A hálózatfejlesztéssel ez megszűnt, átlagosan 40-50 MBps-t lehetett elérni, de 70-80-nál többet nem. Felhívtam a 1220-at, hogy hibának bejelentsem a 4G eltűnését. Az ügyfélszolgálatos elémondta, hálózatbővítés van folyamatban, 1-2 órán belül végeznek. Elkarikáztam a bázisállomáshoz. Két ember dolgozott a tornyon. A legalacsonyabb szinten lévő, nagyjából északi irányba néző mikrohullámú antenna volt leszerelve. Ma jártam arra ismét. Az antenna ugyanott van, gondolom, egy korszerűbb, nagyobb sávszélességet tudóra cserélték. A mellékelt képen jól látszik, hogy milyen sebességeket lehetett elérni korábban és milyet az antennacsere után. A legmagasabb érték 190 fölötti volt amit mértem. Ez azért nem rossz egy mikrós betáplálású toronytól. Telefonon bővel elég 5-10 megabit is, de nem mindegy, hogy ugyanolyan körülmények között egy előfizetőre 20-30 vagy 130-140 megabit jut. Pontosabban ez mindegy is, csak az nem, hogy hány felhasználót tud kiszolgálni normális sebességgel a bázisállomás.

Sávok tiltása és engedélyezése a telefonon

Egy kis magyarázatra szorul a bejegyzés címe. De kezdjük az elején. A mobiltelefonok a kommunikációhoz különféle frekvenciákat használnak. Rádiós technológián alapul ez. Általábannem frekvenciákban adják meg a működési hullámhosszokat, hanem sávokban, bandekben. Ez azért is praktikusabb, mert egy adott bandhez nem egy frekvencia tartozik. Van egy oda és egy visszirányú frekvencia. De még a banden belül is szolgáltatónként is eltér, hogy ne legyen interferencia a közeli frekvenciák miatt. Bár ettől még előfordul ilyesmi, leginkább az országhatár közelében, hiszen országon belül a szolgáltatók egymás között úgy építik ki a hálózatot, hogy ez ne, vagy legkevésbé okozzon problémát. De a külföldi szolgáltatóval már problémásabb az ilyen egyeztetés. Így határ közelében bizonyos sávokat, jellemzően alacsonyabb frekvenciájúakat nem használnak, hogy ezzel ne okozzanak interferenciát, mert az megnehezíti, illetve lehetetlenné teszi a kommunikációt mindkét szolgáltató ügyfelei részére.
Tehát egyszerűbb dolog a frekevncia blokkokat számokkal ellátni, mint egy tól-ig frekvencia értéket megadni. Egy-egy band egy-egy frekvenciablokkot jelent. Például a B1 2100 MHz, B3 1800 MHz, B7 2600 MHz, B8 900 MHz, B20 796 MHz, B28 728 MHz, stb. Természetesen a felsoroltaknál sokkal több van, de most csak ennyit hoztam példának. Jól látszik, hogy a B száma nincs arányban a frekvenciával. Tehát ahogy nő a B szám, nem azzal együtt nő a tényleges frekvenciablokk. Gondolom ennek az az oka, hogy amikor egy-egy újabb blokkot bevezettek, akkor a B számhoz a következő, korábban nem használt frekvenciát társították. Ez egy nemzetközi egyezségen alapuló dolog, az adott B számhoz mindenhol ugyanaz a frekvencia tartozik. Legalábbis egy-egy adott piaci régión belül.
No, most hogy már tudjuk mik azok a bandek, tudjuk milyen sávokon kommunikálnak a telefonok. Ez persze egy átlag felhasználót nem érdekli és nem is kell hogy tudja, elég ha a készülék tudja. Itt szoktak jönni a problémák, amikor egy ázsiai piacra szánt készülék magánimportként kerül Európába, mert más sávokat használnak Ázsiában és másokat Európában. Persze lehetnek átfedések, de szinte biztosra vehető, hogy lesznek olyan gondok, hogy nem mindenhol lehet a telefont használni, mivel az adott területen használt bandek közül a készülék éppen nem ismer egyet sem. Persze lehet trükközni európai szoftvert feltenni a telefonra, de azért ez már mélyebb ismeretet igényel.
A fentiekből látszik, hogy nem olyan egyszerű egy mobiltelefon működése. Akkor arról még nem ejtettem szót, hogy mi van akkor, ha mondjuk a telefon egy közelebbi B20-as cellához ragaszkodik, mert annak jobb a térereje, de mobilinternetileg lassú, miközben van elérhető B1 vagy B3 gyengébb térerővel és gyorsabb mobilnettel, de a készülék azt nem választja. Ilyenkor van mód a B20 letiltására, onnantól fogva nem fogja használni a B20-at. Ez viszont azzal jár, hogy nem csak ott nem, hanem az égvilágon sehol, mindaddig míg újra engedélyezve nem lesz a B20 használata. No, erről a tiltásról és enegdélyezésről szól az alábbi kis videó, hogy ezt hogyan tudjuk megtenni.