Álmaim

Éppen Budapesten vagyok, HÉV vezetőnek jelentkezek. Igen érdekes párbeszédeknek voltam fültanúja. Az utasok között elvegyülve hallgatóztam egy ideig. Kiderült számomra, hogy az egyes vonalon dolgozók a másik vonalon dolgozókkal igencsak fasirtban vannak. Magyarán utálják egymást mint a szart. Az szintén érdekes, hogy tulajdonképpen a járműveket is úgy lopkodják egymástól. Hogy ezzel a módszerrel hogy lehet a menetrendet teljesíteni, fogalmam sincs. Aztán mikor előadom, hogy mi járatban vagyok, kicsit elcsodálkoznak. Közben jönnek dolgozók, akik veszik fel a munkát, míg mások meg éppen most végeztek. A vasúti vonalvezetése is igen érdekesen alakul, gyakorlatilag inkább hasonlít a fogaskerekűhöz, mert erősen hegyvidéki a pálya. Közben látom, hogy akik szintén felvételre jelentkeztek, menniük kell egy teszt vezetésre. Érdekes módon ez abból áll, hogy egy forgóvázon hasalva kell a pályán végig menni és vissza. Fogalmam nincs hogy vezetik a látszólag mindenféle meghajtás és áram nélkül leledző forgóvázat, de az emelkedőn szépen megy fölfelé. Aztán mikor  a részletekre térünk, kérdezi a muki, hogy fogok bejárni munkába? Mire azt mondja neki az egyik kolléga, hogy nem mindegy? Van aki Romániából repülővel jár be dolgozni. Én meg közben azon agyalok, hogy napi kétszer 3 és fél óra utazás, vagy Pestre kell költözni.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: