Álmaim

Egy román városban nézelődünk. Egy magyaros termékeket árusító üzlet előtt ácsorgunk, nézzük a kirakatot. A kirakat éppen átrendezés alatt. Bemegyünk az üzletbe. Egy kis lépcsőn kell felmenni, úgy tűnik az emeleten van az üzlet, míg a kirakat a földszinten. Sok könyvet is árulnak. Én leginkább ezeket nézegetem. Meg is vettem az egyiket. Elköszönünk és eljövünk. A kirakat előtt újból megállunk. Az üzlet közben bezárt, a kirakatrendező is végzett a munkával, éppen a kirakatot zárja be, mikor nem találjuk az egyik táskánkat. Keressük, mikor meglátom, hogy ott lóg a kirakatban. Szólok a kirakatrendezőnek, hogy vegye ki azt a táskát. Azt mondja, nem lehet. Az üzlet már bezárt, így majd csak a következő nyitás után tudja kivenni. Mondom neki, hogy nem megvenni akarjuk, hanem az a mi táskánk és azt is berakta a kirakati tárgyak közé. Ja, az más- válaszolta és kinyitotta a kirakatot. Segítettünk neki, mert vastag üveg van benne és nehéz kinyitni. Kivette a táskát, ideadta. Segítettünk neki visszazárni az üvegajtót, majd elköszönt és elment.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: