Az elveszett idő

Az elveszett idő

Már késő délutánra járt az idő, mikor elindultam hazafelé a barátomtól. Tudtam, besötétedik mire hazaérek, de legalább ne az egész utat tegyem meg sötétben, ezért igyekeztem haza. Már alacsonyan járt a nap délután negyed ötkor mikor útrakeltem, de még jó látási viszonyok voltak.
Indulás után nem sokkal megtankoltam.

Igaz hogy az üzemanyag bőven elég lett volna hazáig, de nem szeretem ha kevés benzin van a tankban. Fél öt lett volna három perc múlva.
Ahogy a kúttól elindultam, hazatelefonáltam, hogy másfél, két óra múlva otthon leszek. Az autó szépen falta a kilómétereket és a benzint. Lassan kezdett szürkülni. A rossz úton nem nagyon lehetett előzni, mert csupa lyuk volt az aszfalt. Nem is baj hogy mentek előttem, mert még csak másodjára jártam arra, nem ismertem az aszfalt hibáit. Az előttem haladó jármű mozgásából sok úthibát fel tudtam ismerni. Ettől függetlenül nem lehetett gyorsan menni, csak úgy 50-70 km/órás sebességgel. Mire beértem Hajdúszoboszlóra, már majdnem teljesen besötétedett. Na, nem baj, erre már jártam többször, innen ismerősebb az út. Igen ám, de ennek ellenére egy kereszteződést elnéztem, így mégsem egészen ott lyukadtam ki a városból ahol szerettem volna. Észre is vettem én ezt elég hamar. Megálltam, elővettem a térképet. Végülis mehettem volna Hajdúszovát felé is, de inkább úgy döntöttem, visszafordulok és a 4-es főúton megyek Kaba felé.
Megfordultam, újra be a városba. Na, mondom mostmár végképp nem tudom hol járok, mivel kisebb utcákon haladtam keresztül. Mindegy, előbb-utóbb ki kell érnem a főutcára. Egyszer csak látom, egy lámpás kereszteződés van előttem. Na, ezaz! Itt kell balra menni, ez a főutca, ez volt valamikor a 4-es főút míg nem csinálták meg a várost elkerülő utat. Innen már ismerős minden, akár csukott szemmel is haza tudok jutni.
Ki a 4-esre, itt legalább lehet haladni rendes tempóban. Olyan jó 10 km után elértem a kabai leágazáshoz. Úgy döntöttem, arra megyek, kisebb a forgalom és nem vakítanak annyira a szembe jövők. Ezen a szakaszon viszonylag jó volt az út. A jó útnak köszönhetően hamar elértem Biharnagybajomba. Ez a szomszéd település. Innen már csak 13 km és otthon leszek. Gyötrelmes 10 km áll még előttem, mert ezen a szakaszon nagyon rossz az út. Volt pár szembe jövő, akik kicsit vakítottak, dehát ezzel jár az esti, éjszakai vezetés.
Döcögős, süllyedt, kátyús, úgyis mondhatnám rögös utakon vezet az út hazáig. Nem tudom mennyi lehet az idő, a kocsiban nincs óra, a telefont meg most nem veszem elő hogy megnézzem. Elnézek jobbra, látom hogy az úttól körülbelül 1 km-re lévő vasútvonalon megy a személyvonat. No, akkor számoljunk csak. Negyed hét körül van nálunk egy vonat, ami azt jelenti, hogy hat óra múlhatott pár perccel. Még egy negyed óra és otthon is vagyok. Közben elértem a megyehatárt a Bajomi hídnál. 60-65 km/óránál nem tudok gyorsabban menni a rossz út miatt. A vonatot sem fogom leelőzni, bár az csak 60-nal megy, de nekem van hogy jobban lassítani kell. Mindegy, mostmár nem sok van hátra. Közben az útmenti bokrok, fák eltakarják a vasúti járművet. Nameg az útra is figyelni kell erősen. Kezd párássá válni a levegő. Néhány kisebb ködgomoly után újra tiszta az idő. Lassan hazaérek, már a távolban látszanak a város fényei. Ahogy közelebb érek, kezd furcsa érzés a hatalmába keríteni. Valahogy olyan idegennek érzem magam ezen a tájon. Csökkentem a sebességet, mintha az út minősége is megváltozott volna. Csak érzéki csalódás, vagy valami más? Úgy 40-el araszolok tovább, de egyre idegenebb minden. Elérkezek a helységnév táblához, de valahogy nagyon kicsi az a tábla. Közelebb érek, látom rajta a feliratot: Baja.
Beletaposok a fékbe, megállok. Mi van? Ez valami vicc? Odamegyek a táblához, nézem. Baja. Megcsipkedem magam, megdörzsölöm a szemem, nézem a táblát: Baja. Csak nem akar abból a feliratból Füzesgyarmat lenni. A döbbenettől se nyelni, se köpni nem tudtam. Nézem az órámat, 18:21-et mutat. Előveszem a telefont, azon is nézem, 18:21. Hú, valaki vagy szívózik velem, vagy nagyon nagy szarba kerültem.
Döbbenettől letaglózva ülök vissza a kocsiba. Tovább hajtok lassan, de minden teljesen ismeretlen. Újra megállok. Pár percig meditálok, próbálom felfogni mi is történt az elmúlt 10 percben. Logikus magyarázatot nem találok, akárhogy is rakom össze az emlékképeket az elmúlt időről. Telefonálok haza. Kicsöng. Anyám felveszi a telefont.
– Nem tudom mikor leszek otthon. -mondom
– Mi a baj? -kérdezi
– Nem tudom.
– Hol vagy?
Egy kicsit haboztam a válasszal, amjd azt mondtam:
– Nem is tudom. Állítólag Baján vagyok. Fogalmam sincs, hogy tehettem meg 300 km-t két óra alatt.
– Már aggódtam, nem hívtál hamarabb.
– Ugyan már, mondtam másfél, két óra múlva otthon leszek. Most kellett volna hazaérnem.
– Tudod te mennyi az idő?
– Persze hogy tudom. Fél hét múlt pár perccel.
– Hát persze, szerinted. Hajnali fél négy van. Hol tekeregsz? Mikor leszel itthon?
– Mi van? Ne már! Nálam fél hét múlt. Mindjárt meg is nézem pontosan. 18:36-ot mutat az órám.
– Na, jó, elég volt a hülyéskedésből! Hol vagy?
– Nem hülyéskedek!
– Mit keresel Baján, és miért nem telefonáltál?
– Mondom hogy fél hét múlt. Hova telefonáljak ha most kellene otthon lennem?
– Én többször próbáltalak hívni, de ki volt kapcsolva a telefonod.
– Tudja jól, hogy sosem kapcsolom ki! De ezt fejezzük be, össze kell szednem a gondolataimat.
Azzal letettem a telefont. Ott ültem a kocsiban, egyáltalán nem értettem semmit. Nem értettem miért szórakoznak velem. Mostmár abban sem voltam biztos, hogy tényleg fél hét múlt. Míg ott magamba roskadva gubbasztottam, egyszer csak látom, egy autó jön velem szembe az utcán. Na, mondom, nincs mese, ezt így vagy úgy, de megállítom. Mostmár tudnom kell mi az igazság.
Kiugrottam a kocsiból és az út közepére állva a kezemmel kalimpáltam hogy álljon meg az a jármű. Nem is tudott volna elmenni, csak ha keresztül megy rajtam. Gondolom, ezt nem akarta a sofőr, mert megállt. Egy teherautó volt, talán tejet szállíthatott. Odaléptem az autó mellé. A sofőr letekerte az ablakot. Illedelmesen köszöntem neki:
– Jó estét!
– Magának is fiatalember! De inkább már reggel van vagy mifene.
– Elnézést amiért megállítottam. Tudom, furcsa lesz amit kérdezni fogok, de kérem válaszoljon nekem. Hol vagyunk?
– Hol vagyunk? Hát nem tudja? Baján.
Nyeltem egy nagyot, lehet hogy el is sápadtam egy kicsit.
– És meg tudná mondani mennyi az idő?
– Fél négy múlt pár perccel.
Ekkor elkezdett velem forogni a világ, hirtelen nagyon szarul kezdtem érezni magam. Valószínűleg ezt észrevehette a sofőr, mert megkérdezte:
– Minden rendben, fiatalember? Jól van?
– Iiigen, azt hiszem jól. -válaszoltam, de kezdtem magam egyre gyengébben érezni.
– Én úgy látom, valami nincs rendben. Biztos jól van?
– Nem is tudom… Azt hiszem valami, valami nagyon nem oké velem.
Ezután a szédülés és a gyengeség annyira elhatalmasodott rajtam, hogy egyszerűen képtelen voltam a lábamon megállni. Hiába próbáltam a teherautó karosszériájában megkapaszkodni, az valahogy egyre távolibbnak tűnt, a kezem nem ért el odáig. A kocsi után nyúlva, kinyújtott kézzel estem hanyatt a teherautó mellett az aszfalton. Azt még hallottam, hogy a teherautó vezetője kiugrik a kocsiból, odalép mellém és elkezd pofozgatni, próbál ébresztgetni, szólongat. Nekem már arra sem volt erőm, hogy a szemem nyitva tartsam. Még hallottam ahogy próbált magamhoz térítgetni. Folyamatosan halkultak el a szavai ahogy a mentőket hívta mobilján és magyarázta hogy hol vagyunk. Szépen sorba kapcsoltak ki az érzékszerveim. Már nem éreztem az aszfalt hidegét, látni már korábban nem tudtam, most a hallás is cserben hagyott. Úgy éreztem, folyamatosan gyorsuló sebességgel egy mély, sötét kútba zuhanok. Végül minden érzékelés megszűnt körülöttem.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: