Új év


Pár szót mindig szoktam ide vetni az év végén. Most eljött ez a pillanat is. Nem akarok én most sem évértékelőt tartani se szóban, se írásban. Úgy gondolom, amit fontosnak tartottam megoszatni a nagyérdeművel, azt megosztottam. Aki kíváncsi korábbi eseményekre, akkor lapozzon vissza és elolvashatja. Néha hőbörögtem, méltatlankodtam, talán harag is érződött az írásaimból, néha meg scak úgy unaloműzőként ragadtam billentyűzetet. Nem is szaporítanám tovább a szót, csupán így év végén pár adat az idei év időjárásáról.

Éves csapadékmennyiség (hó nélkül): 658 mm
Az év legmelegebb napja: 2010. 08. 15. 13:22-kor: +35,5 fok
Az évg leghidegebb napja: 2010. 01. 25. 7:42-kor: -15,9 fok (várhatóan már nem dől meg, jelenleg -8,2 fok van)

Álmaim


Egy nagy udvaron vagyok, ahol lézeng pár ember. Valami bemutató, vagy rendezvény készül. Hogy pontosan mi, azt nem tudom. Hirtelen kitalálom, hogy az egyik fogamat ki kell húzni, noha nem fáj és nem mozog. Azonnal fel is kínálja az egyik kovács, hogy ő kihúzza. Retkes, koszlott ruha van rajta. Én egyből ráleszek és ott az udvar közepén ácsorogva el kezd matatni a pofámban. Valami hosszúkás matt fekete vas szerszámmal nyúl be és két fog közét kezdi el feszegetni, majd valami kalapácsszerű szerszámmal a számból kilógó vasdarab végét kopácsolja. Erős szénpor szagot érzek. Nyilvánvalóan a kovács koszos ruhájáról és kormosnak tűnő kezéről érződik. Kalapál, feszeget, majd egy fogóval próbálja kihúzni a fogamat. Erőlködik, de nem sikerül. Már feladni készülődik, mikor egy tükörben megnézem az eddigi eredményeket. Már mozog a fog rendesen, ez így nem maradhat. Fogorvoshoz akar küldeni. Én közben azon tanakodok magamban, hogy ugyan mégis mi a fenét mondjak majd a fogorvosnak, hogy mitől mozog a fogam? Aztán meggondolom magam és azt mondom a kovácsnak, ha eddig eljutott, nehogy már ne tudja kihúzni. Ez a fog nem maradhat így. Ki kell szedni minél előbb, nem maradhat a sorban. Különben sincs idő fogorvosra.

Szavak


A pizzériában pizzát árulnak, akkor a drogériában drogot? A természetvédők a természetet védik, a katasztrófavédelmi szolgálat a katasztrófát? A tűzvédelmi kapcsolóval a tüzet védjük a kialvás ellen? A munkavédelmi ruhával a munkát védjük? Megannyi érdekes szó, aminek tudjuk az értelmét, de valójában is azt jelenti, amit jelent, vagy csak más értelmet adtunk a jelentésének? Az olvasást sem hívjuk könyvnek, de a tojatot tojásnak. Holott ez utóbbi inkább egy folyamatot fejez ki, a tojat pedig a folyamat eredményét. No nem fogom megreformálni a magyar nyelvet, csupán arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy igen érdekes a magyar nyelv szerkezete. Néha vicces, néha elgondolkodtató, hogy egy-egy szó mit is jelent, miből származik és milyen módon változott az elmúlt évszázadok alatt. Nem csak az idegen nyelvből meghonosodott, magyarosított szavakra gondolok, mint például a muszály a német muss sein-ból, hanem amik az elmúlt hosszú évek alatt változtak meg, alakultak át a könnyebb kiejthetőségért. Elsősorban nem a vezgyak=vezetési gyakorlat, gyalásó=gyalogsági ásó és hasonlókra gondolok. Sokkal érdekesebb mondjuk az esernyő. Bizonyára az esőernyőből alakult át. Mint ahogy a járda a jár szóból, a fazék a főz szóból vezethető le valószínűleg. De a kocsma régiesebb neve, a korcsma nyilván nem abból ered, hogy a műintézményben leiszákosodott vendégek leginkább korcs kutyához hasonlóan néznek ki. 🙂

Álmaim


Valahol kódorogtam és vonattal jövök hazafelé Püspökladányból. Már majdnem hazaérek, mikor észreveszem, hogy valóban megcsinálták a pályafelújítást. Sokkal simábban gurul a Bz, lassújel sincs. Ám egyszer csak azt látom, hogy nem csak fel lett újítva a pálya, hanem némileg új nyomvonalon is vezet, mert beérünk egy településre, ahol villamosított fővonal mellé kerülünk. A két vasútvonal között egy közút is van, jobb szélén a településjelző táblán: Udvard. Nocsak, a kérdés már csak az, hogy az a vasútvonal honnan hova vezet és végülis mekkora kerülővel érünk haza. Tény, a pálya állapotára nem lehet panasz, szinte hajóként siklik rajta a Bz.
(Érdekesség, éppen a napokban teszik rendbe a 128-as vonal északi részét. Ezzel Szeghalom és Püspökladány között megszűnik a lassújeles szakasz.)

Büro-krácia


Közhely, hogy milyen bürokrácia folyik a közintézményekben. Ha valki valami hivatalos ügyet intéz, akkor kösse fel a gatyát. Gondolhatnánk, ennél rosszabb nem lehet. Tévedünk, mert igenis lehet. Próbáljunk csak meg elintézni valamit Romániában! Ügyet kellett intézni, aminek a határideje december 2 lett volna. Ezért október közepén hozzáfogtunk, hogy decemberre kész legyen. Októberben azt mondta az ügyintéző, hogy még túl hamar van, menjünk vissza november végén, vagy december elején. 10 perc alatt megcsinálják a papírokat. Mivel nem volt nálunk minden szükséges dokument, így nem erősködtünk, hogy de márpedig most csinálják meg. Visszamentünk november 25-én. Ó, nem ám 10 perc alatt lett kész. Adtak egy halom papírt, azt ki kellett tölteni, majd leadni. Menjünk 10 nap múlva. Ekkor már kezdtünk szentségelni. Jó, letelt a 10 nap, megyünk hétfőn, dokument nincs kész. Sőt, nem is találják a leadott papírokat. Menjünk pár nap múlva. Na nem! Keressék csak meg! Rálettek és azt mondták délben menjünk vissza. Visszaemntünk, papír kész, de egy bélyegző és aláírás miatt el kell menni egy másik hivatalba. Elmentünk, ott körülbelül 5 perc alatt megcsinálták. Mi örültünk, hogy viszonylag hamar sikerült elintézni. Az idő is kegyes volt, nem esett, nem volt jég, nem volt hideg. Ilyenkor már minden száraz nap ajándék. Hazajövünk, itthon derült ki, egy teljesen vadidegen papírjait adták ide. Újabb szentségelés és felháborodás. Nem igaz, hogy ezt a szart nem lehet normálisan lerendezni. 4-szer kelljen Nagyváradra menni egy hivatalos papírt elintézni, amit jobb helyeken, de talán még nálunk is egyszeri látogatás alatt le lehetne rendezni? Az ügy jelenlegi állása szerint lerendezettnek tűnik, csupán a postával kell megvárni, hogy megérkezzen a jó adatlap, amit tovább kell küldeni a hivatalos magyar szervhez. Mondjuk számomra az is furcsa, miért nem a román fél küldi hivatalból a magyar partnernek.

Sorban


Azért van rend, hogy ne legyen káosz. Ügyek intézésénél vagy éppen vásárláskor sorba kell állni. Én is sorba állok, de mástól is elvárom, a szentségit! Nagyon rühellem ha a sorban elém pofátlankodnak ilyen-olyan ürüggyel. Siet? Bassza meg, keljen fel hamarabb és álljon korábban a sorba. Ne mások elé furakodva nyerjen előnyt. A pult belső oldalán sem szeretem ha egy másik vevőt kiszolgálva közbekérdez más, főleg amikor a pénzzel bánok. De amikor én vagyok a vevő és elébem tolakszik egy nyugdíjas, aki nem késik el sehonnan, na az már nem egyszerűen bosszant, hanem dühít. Mert neki csak egy boríték kell, semmi más. Na persze, azt ki is kell fizetni, nem ám majd utólag a levél feladásakor. Akkor majd megint a sor elejére áll, mivelhogy ő már egyszer sorba állt? Elő az 5000-es, pénztáros nem tud visszaadni, elmegy váltani másik ablakhoz. Na, ekkor hagytam ott a helyszínt dolgom végezetlenül. Ennyit a “csak egy borítékot kérek”-ről. A bosszantó persze az, hogy mögöttem is álltak jópáran a sorban. Velük ugyanúgy kibaszott az időhiányban szenvedő rohanó nyugdíjas. Részemről nincs több magam elé engedés, ha térden állva könyörögnek sem. Mondhatnám, munkaidőben voltam, ráérek. Na ez azért nem így működik. A munkaidő nem arról szól hogy annak nagy részét máshol töltsük el. Én is siettem volna.