Az E.On igazi arca

Azért nem gondoltam volna, hogy ezt meg kell írnom egyszer. De sajnos úgy alakultak a dolgok, hogy úgy érzem erről sok embernek tudnia kell. Milyen cég is valójában az E.ON.
Az itt leírt események néhány év alatt gyűltek össze, tehát nem több évtizedes múltra tekintenek vissza. Dátumokat nem írok, sok jelentősége úgysincs. Némely esetekben a blogomban már pontos dátummal is szerepelnek az események. Ami mégis írásra sarkallt, az a legutolsó eset, amiről a blogomban is beszámoltam már. De lássuk akkor nagyjából időrendi sorrendben a történéseket.

 Mérőórát cseréltek. Másnap reggel a szokásosnál sokkal hidegebbnek tűnt a boylerből folyó víz, de akkor még nem gondoltam semmire. Estére már csak langyos volt, ekkor gondoltam, hogy valami hiba lehet. A boyleren a jelző lámpa sosem világított. Aztán reggel már csak hideg volt a víz, egyértelmű volt, hogy a vízmelegítő nem működik. A villanyóra környékén szétnézve észrevettem, hogy a hangfrekvenciás vevőegység ledje nem villog. Felhívtam hát a hibabejelentőt. Először azt mondták, hogy az mérőcsere és a boyler nem működése között nincs összefüggés. De amikor mondtam, hogy a kapcsolóórán a led nem villog, mindjárt más lett a vélemény. Erre azt mondta az ügyfélszolgálatos, hogy az már baj, mert annak villogni kellene. Megígérte, hogy ha a helybeliek vannak ügyeletben, akkor még aznap kijönnek. (ekkor vasárnap volt) De ha nem, akkor hétfőn. Én vártam, de nem jött senki. Úgy voltam vele, mások az ügyeletesek, majd jönnek hétfőn. Hétfőn délig még mindig sehol semmi. Délután a melóhelyemen összefutottam a két szerelővel, kérdeztem tőlük, voltak-e már nálunk. Nem is tudtak semmiről. Megkértem őket, nézzék már meg mi a hiba. Eljöttek, megnézték és akkor derült ki, a mérőcsere után a boyler vezetékeit elfelejtették visszakötni a sorkapocsba, így nem volt áram alatt se a kapcsolóóra, se a vízmelegítő.
Kissé furcsa volt számomra, hogy kétszer is hibáztak egy ügyben. Legalábbis ekkor még azt hittem, csak kétszer hibáztak, de hamarosan kiderült, még egy bakit csináltak. Először is ugye nem kötötték vissza a vezetékeket, másodszor meg a hibabejelentő nem adta ki hibaelhárításra a bejelentett hibát.
Már évek óta mi magunk jelentjük be a mérőállásokat, így mindig annyit fizetünk, (fizettetnének többet is, de erről később) amennyi áramot elhasználunk. Eljött a következő mérődiktálás ideje. Mivel a mérőt lecserélték, annak az állását a Munkalapról lehetett bejelenteni. Ekkor szembesültünk azzal, hogy a Munkalapra majdnem 10000 kwh-val többet írtak, mint amennyit az mutathatott. Annyiban hibáztunk, hogy nem vetettük össze a mérőállást a Munkalapra írt mérőállással. Azt azért még itt hozzátenném, hogy a Munkalap másolati példányán alig látszott valami, az indigó úgy ki volt írva. Mikor a problémát észrevettük, azonnal jeleztük a szolgáltatónak, hogy valami nagy probléma van. A Munkalapot a kérésükre elküldtem ugyan faxon, de abból az égvilágon semmi sem látszott. Majdnem fél év kellett ahhoz, végre tisztázva legyen a valós óraállás. Egyébként megjegyzem, a Munkalapra írt mérőállás és a végelszámoló számlán lévő mérő záró állása között semmi hasonlóság sem volt. Tehát nem egy szám lett elírva, hanem valami teljesen mást írtak mérőállásnak. Azért ez már így szépen néz ki, egy dologban 3-szor hibáztak. Csak gratulálni tudok az érintetteknek.

Még mindig mérőcsere, ezúttal nem nálunk, hanem a melóhely szomszédságában. Udvarbejárón álltak meg a kocsival. Akkoriban szerintem valami alvállalkozókkal cseréltették a mérőket mert sima civil járművel voltak. A piros Lada ott állt az udvarbejáró kapujában, nehogy ki vagy be lehessen közlekedni rajta. A szaki a mérődobozba bújva végezte a rábízott melót, míg fiatalabb kollégája a Lada csomagtartóján törökülésben ülve evett. Ekkor nem tartottam különösebben nagy jelentőséget a dolognak. Persze később igen. Kollégám szólt, hogy milyen szép munkát végeztek, mindenhol terítve a szemét, az esőcsatorna kifolyója teletömködve papírral. Én másnap a szemét egy részét összeszedtem, ami leginkább szigetelő szalag darabokból, vezetékdarabokból, a régi plombákból és a hozzátartozó vékony drótokból, valamint a leblankolt szigetelésből állt. Ezeket azután szedtem össze, hogy a hivatali takarítók a szemét zömét elvitték, a csatornába tömött papírokkal együtt. Egy kis dobozkába összegyűjtöttem az otthagyott szemétdarabokat, valamint a melóhely fala mellé ledobott kis "mikulás csomagot". A "mikulás csomag" tartalma a következőkből tevődött össze: 1 db félig megevett zsemle, 1 db csokis papír, 1 db májkrémes konzervdoboz, 1 db cigarettás doboz, 1 db szalvéta. Mindez egy nejlon zacskóban, a zacskó szája gondosan elkötve, nehogy a hangyák belemásszanak. A "mikulás csomag" is a kis dobozkába került, majd levélírásba fogtam. Ecseteltem a szolgáltató trehány munkáját az óracserét illetően, valamint kifogásoltam a hátrahagyott szemétkupacot. De hogy átadhassák annak, aki "ottfelejtette", a levéllel együtt a hulladékot szépen becsomagoltam, megcímeztem egy csomagszállítót és a teljes nevem, címem megadásával szépen postára adtam a szolgáltatónak. A csomagszállítón a csomag tartalmához a következőt írtam: Szemét. Az üggyel kapcsolatban az égvilágon semmilyen levelet nem küldtek, noha nem névtelenül küldtem a pakkot. Azt azért megtudtam, a hivatalnál és nálunk nem ugyanaz a brigát végezte a mérőcserét. Namármost akkor ez elég komolyan felveti a kérdést, hogy milyen alkalmazottakat, alvállalkozókat alkalmazott a cég. Inkább no comment.

Aztán eljött 2005 ősze, vagy 2006 tavasza. A következő probléma ekkor merült fel. Erre azért emlékszek ilyen pontosan, mert 2005 szeptember 30-al szüntettem meg a vezetékes telefont. A Hungarotel is egy külön téma lehetne, de most nem róluk van szó. Szóval, mivel vezetékes telefonunk akkor már nem volt és 06-80-as mérőbejelentő számot mobilról nem lehetett hívni, a fizetős ügyfélszolgálati mobil számon lehetett az óraállást bejelenteni. Mindhárom szolgáltatóhoz tartozott egy-egy mobilszám, ami csak a körzetszámukban tért el. Természetesen a saját mobilszolgáltatómhoz tartozó számot hívtam, nem mintha az olcsóbb lett volna, de ha már hívom őket, akkor ne a konkurenciához kerüljön a percdíj egy része. Nagyon sokszor hívtam őket, de sosem vették fel. Kicsöngött a hívott szám, de nem vette fel senki. Mikor a másik mobil számot hívtam, azon tudtam velük beszélni. A mérőálláson kívül szóvá tettem azt is, hogy nem veszik fel a telefont. Mint utóbb kiderült, teljesen süket fülekre talált. 1 hónappal később a helyzet ugyanaz, kicsöng, nem veszik fel. Ismét másik számot kellett hívnom, amikor is ezt újból szóvá tettem. Elmondták, tudnak a hibáról, a kijavítása folyamatban van. Nagyon nagy lehetett a probléma, mert újabb 1 hónap múlva sem működött. Sőt mi több, mikor szóvá tettem, azt mondták, nem tudnak róla hogy rossz. Mondom, már hónapok óta szar, nem igaz, hogy nem tudnak róla. Hogy mikor csinálták meg nem tudom, mert áttértem az internetes mérőállás bejelentésre.

Következő eset is igen érdekesen alakult, már-már végeláthatatlannak tűnt az egész ügy. Mivel mi magunk jelentjük a mérőállásokat, egyből észrevettük mikor a boyler fogyasztásmérője meghibásodott. Havonta nagyjából 127-133 kwh között szokott lenni a boyler áramfogyasztása. Így aztán egyből feltűnt, hogy még a 100-at sem éri el. Jó polgár módjára (ezennel ez is befejezve) értesítettük a szolgáltatót január 4-én, hogy rossz a mérő. Január 16-án lecserélték a hibás mérőt. Telt múlt az idő, majd ez után néhány hónappal jött egy levél az E.ON-tól, amiben arról értesítenek, hogy ellenőrzést tartottak, aminek során megállapították a mérő hibás volt. Ez alapján az elhasznált, de nem mért áram díjára hétezer egynéhányszáz Forintot állapítottak meg, hogy ennyit kell fizetni. Természetesen ezt sokallottuk, hiszen ennyit nem használtunk el. Telefon a szolgáltatónak, amiben először is kifogásoltuk az összeget, másodsorban kifogásoltuk azt, hogy 8 napot adtak arra, ha nem értünk egyet az összeggel, amiből gyakorlatilag 6 nap eltelt, mert a levél igen soká érkezett meg a május 1-ei ünnep miatt. Kifogásoltam a levél hangvételét is. Mert bár nem írták le, de a megfogalmazásból sugárzott, hogy ellenőrzést tartottak, megállapították hogy lopjuk az áramot és akkor most irgum-burgum. Végül azt is kifogásoltam, hogy mi az, hogy ellenőrzést tartottak? Mi szóltunk, hogy rossz a mérő, cseréljék ki. De az alapvető hangsúly az összegen volt. Az ügyintéző nem tudott belenézni a rendszerbe, mert éppen fennforgások voltak. Most azt is meg kell itt jegyeznem, hogy ez is általános. Rendszerösszeomlás, rendszerfrissítés, átalakítás miatt igen gyakran nem tudnak érdemi tájékoztatást adni. Többek között most sem, így aztán megígérte, hogy visszahívnak. Én már akkor dolgoztam, mikor a visszahívás megtörtént. Anyám beszélt velük. Elmondta, hogy valósággal kioktató stílusban adta elő magát az ügyintéző, főleg mikor szóba került a kifogásolt összeg. Erre ez volt a válasza: Jó, hát lehet, hogy egy kicsit csökkenni fog ez az összeg, de nem sokat. Ha én beszélek vele, biztos nem ráz le ilyen könnyen. Nem hasraütésszerűen kell a számlákat kiküldeni. Természetesen a nemtetszésünket írásban kellett benyújtani. Meg is történt. Kiszámoltam az évi átlagos boyler fogyasztást, ami 130 kwh-ra jött ki. Így pontosan megírtam, hogy mennyi áram díját vagyunk hajlandók kifizetni. Erre a válaszuk az volt, hogy az előző év azonos időszakának a fogyasztását veszik alapul, nem az egész évi átlagot. Jó, akkor legyen úgy. Kiszámoltam, ezzel a módszerrel 225 kwh fogyasztás leszámlázása lett volna jogos. Újabb napok teltek el, mikor is megjött a számla. Éppen dolgoztam, mikor anyám hozza a számlát, hogy nézzem már meg, milyen összeg van rajta. Azt mondták, valamivel csökkenhet a követelt díj, így a hétezer egynéhányszáz forint helyett ötezer valamennyi lesz. Igen ám, csak anyám később vette észre, hogy mintha valami furcsa lenen a számokban. Hát igen. A hétezer egynéhányszáz helyett lett több mint 59000 Ft. Anyám először 5900-nak nézte, ez valóban némileg kevesebb lett volna mint hétezer valamennyi. Nézem a számlát én is, de majd kővé meredtem. Előző év novembere óta egészen április végéig (ekkor már javában május közepénél jártunk januártól) az összes nappali és éjszakai fogyasztást, amit már kifizettünk, újra kiszámlázták. Egy hangos anyázás és szitkozódás közepette nyúltam a telefon után, hogy tisztázzam a kérdést. Ügyintéző nézi-nézi a számlát a gépben, kéri az elnézést, ő sem érti hogy miért lettek még egyszer kiszámlázva. Azt mondja, a számla második oldalán van egy összesítés, ami 4217 Ft-ról szól, annyit kell fizetni. Én mondom neki, hogy azt felejtse el, hogy ezt a majd hatvanezret befizetjük, aztán majd beletudják a következő számlákba. Ha ez így lenne, a büdös életbe nem vergődnénk helyre, csak még jobban belekeverednénk. Azt mondja, arról a 4217 Ft-ról küld csekket. Jó. Gondolván, hogy ezzel az ügy lerendezve, megkönnyebültünk. Meg is jött a csekk pár nap múlva, anyám befizette, majd azt mondta, neki van egy olyan érzése, hogy ezzel még nincs az ügy lezárva. Hozzáteszem, végül 20 kwh-val többről szólt a számla, mint amennyi indokolt lett volna, de ezen már nem akartam veszekedni. Eltelt újabb 2 hét, újabb számla a 4217 Ft-ról. Igaza lett anyámnak. Kérdezi, mit csináljon. Mondtam neki, be ne fizesse! Ha követelőznek, akkor majd az orruk alá dugjuk a csekket, keressék meg hol akadt el a pénz, kétszer ugyanazt nem fizetjük ki, ennyire ne nézzenek már hülyének minket.

Az elmúlt év márciustól ez év februárig úgy telt el, hogy a mérőállást se telefonon, se interneten nem tudtuk lejelenteni. Mindig a fizetős ügyfélszolgálatot kellett hívni, akik nagy kegyesen felvették az adatokat. Minden egyes alkalommal azt is elmondtam, hogy se telefonon, se interneten nem lehet a mérőállást bejelenteni. Gyakorlatilag meg sem várva a mondandómat az ügyfélszolga szavamba vágva mondta: Panasza van? Akkor írásban legyen szíves benyújtani. Anyátokat! Hát akkor benyújtom. Azóta nem lehetett az interneten bejelenteni, mióta ismételten, már fene sem tudja hányadik alkalommal átvariálták az oldalt. Azt a választ kaptam, hogy tudnak a hibáról és folyamatban van az elhárítása. Természetesen megint hazudtak, persze ez is utólag derült ki. Végre, decemberben fogtam ki egy értelmesebb ügyintézőt, akinek szintén elpanaszoltam, hogy nem tudjuk az óraállást bejelenteni, mert hiba van. A hibát is bejelentettem, de semmi előrelépés nem volt az ügyben. Na kérem, ekkor el mondta, hogy nincs hiba, hanem hülye a rendszer. Ugyanis márciustól februárig tart egy időszak, mivel februárban küldenek egy elszámoló számlát mindenkinek. Namármost, ekkor nem kell az óraállást jelenteni, mivel úgyis leolvassák mindenkinél. A rendszer 11 alkalommal enged óraállást jelenteni, tizenkettedik az óraolvasás. Namármost, nálunk ott csúszott el a dolog, hogy előző év februárban is be lett jelentve az óraállás, így a leolvasás nálunk elmaradt. Viszont óraolvasás után csak 11-szer lehet bejelenteni. De nekünk a februári bejelentés volt az utolsó és mivel nem olvasták le, nekünk nem indult el az olvasás utáni 11 bejelentési lehetőség. Azt mondta, hogy még januárban is ugyanígy jelentsük be, de februárban már ne, majd csak márciustól telefonon vagy interneten. Akkortól már rendben működni fog a dolog. És valóban így is történt. De kérdem én, nem volt rajta kívül egyetlen értelmes humanoid sem a cégnél, aki ezt az eltelt majd 1 év alatt elmondta volna? A netes hibabejelentésnél a válaszukban milyen hibáról beszéltek, amikor kiderült, nem is volt hiba? Tényleg egyre inkább az az érzésem, alig akad értelmes lény az E.On-nál.

Az egész 2007-es év tavasztól kora őszig úgy telt el, hogy naponta többször volt rövid idejű áramkimaradás. Ezek sokszor még az 1 másodperces időt sem érték el, de ahhoz elegendő, hogy az elektromos berendezésekben zavart, meghibásodást okozzon a kényelmetlenségen kívül. Még a városi testületi ülésen is szóba kerültek ezek az áramkimaradások, amit a szolgáltató a légkondicionálók okozta túlterheléssel indokolt. Nahát persze, lehet Juli nénit meg Sanyi bácsit el lehet hülyíteni ezzel, de én nem veszem be ezt a galuskát. Gondolom, ment az emberek hülyének nézése, majd elmúlik a nyár, vele egütt a probléma is, aztán jövő olyankorra ki emlékszik már arra, hogy mit is mondtak, meg egyáltalán a problémára? Szeptember 17-én küldött e-mailemben felvetettem ezeket az áramkimaradásokat és a nevetséges indoklásaikat. Megkérdeztem tőlük, hogy így szeptember közepén a 20 fokos hőmérsékleten mi indokolja a légkondik használatát? Merthogy áramkimaradások még ekkor is voltak. Kilátásba helyeztem, amennyiben valamelyik elektromos berendezés tönkremegy emiatt, annak a költségeit ők fogják viselni. Természetesen válasz erre a levelemre sem volt.

Még nincs egy éve, hogy vettem egy routert. Szerencsétlen 2 hétig bírta a kritikát. A napi többszöri rövid idejű (fél, egy másodperces) áramkimaradások okozta áramlökés tönkretette. Mivel garanciás, becsomagoltam és visszaküldtem postán a nyíregyházi áruházba javítás vagy csere céljából, mivel ott vásároltam. A korábbi ígéretemhez híven a kontó a szolgáltatóé lesz, ezért a postai feladásról számlát kértem. Én mentem el érte személyesen mikor a csere megtörtént, így Nyíregyházán a tankolt üzemanyagról számlát kértem, majd hazaérve ismét megtankoltam és számlát kértem. A bizonylatok másolatát egy levél kíséretében elküldtem az E.On-nak, hogy kártérítést kérjek az általuk bekövetkezett hibáért. Pár nap múlva a bizonylatokat visszaküldték, de semmilyen levél nem volt hozzá csatolva. Rá pár napra jött egy másik levél, amiben tájékoztatnak, hogy a kártérítésem nem jogos ilyen-olyan okokból. A nevezett időpontban valóban volt egy védelmi rendszer lekapcsolás, ami rövid ideig tartott és a rendszer normál védelmi műszaki okokból kapcsolt le. Külön kiemelték, hogy ilyen hibákat okozhatnak a madarak, a szél, vihar, a vezetékek közé benőtt ágak. Én természetesen nem értettem egyet az elutasítással. Levelet írtam, kifogásoltam az elutasítást, majd kérdőre vontam őket, hogy tavalyelőttig nem repültek a madarak? Nem volt szél, vihar és nem nőttek a fák? Ugyanis nem voltak iylen áramszünetek. Az egész nyár így telt el. Más forrásból azt az információt tudtam, hogy a szolgáltató a tanuló gólyákra fogta az áramszüneteket. Kérdem én, májusban hol tanulnak repülni a kölyök gólyák? De tegyük fel, csoda történt és repülnek. Hol az a sok gólyatetem? Tavalyelőtt meg a sok légkondira fogták, hogy nagy a túlterhelés és azért van áramszünet. Azért az megkérdeztem tőlük, ugyan mivel érdemeltük ki a sorstól azt a csapást, hogy ők szolgáltatnak nekünk. Mert amit tesznek, az nem szolgáltatás. A levél végére odaírtam, az elutasítással nem értek egyet és továbbra is fenntartom a kártérítési igényemet. A szépen kinyomtatott levelet az ő elutasító válaszukkal együtt faxon elküldtem. Vártam türelemmel, válasz nem meglepő módon sehol. Már jó másfél hónapja vártam a válaszra, mikor kérdőre vontam őket, hol a válasz. Türelmem kezdett fogyatkozni, így aztán azt mondtam, akkor jó, ha még csak válaszra sem méltóztatnak, akkor majd a fogyasztóvédőknek beszámolnak arról is, hol van a válasz. A fogyasztóvédőknek elküldtem a korábbi levelezésünk teljes anyagát az esetleírással együtt. Körülbelül egy héttel a levél elküldése után jött egy válasz és 10000 Ft az E.On-tól. A levélben ők is arra hivatkoztak, hogy nem jogos a kártérítési igényem, de mivel sajnos nem lelték fel a reklamáló levelemet és emiatt a törvényben előírt 30 napos határidőn belül nem tudtak választ adni, így 10000 Ft kötbért állapítanak meg a részemre. Egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy cégükkel kapcsolatban ilyen sok negatív tapasztalatot szereztem. Reménykednek benne, hogy a jövőben elégedett fogyasztó leszek és problémamentes lesz a kapcsolatunk. Én már akkor nevetteme ezen, amikor olvastam, magamban csak annyit jegyeztem meg: Soha.
Mint a későbbiek is majd bizonyítják, bizony nem tévedtem. Augusztus óta a router, a kábeltévés modem, az alközpontok majd később az ATA egységet is szünetmentes tápegységen keresztül üzemeltetem. De nem lehet általános, hogy minden érzékeny eszközt szünetmentes tápegységre tesz az ember.

Céges villanyszámla, főnökasszony mutatja a csekkeket, amik ezerötszáz egynéhány forintról szólnak és van vagy 3 belőle a borítékban. Nézzem már meg, mert ő nem tud rajta elmenni. Hát én sem. A számla hátulján vagy 40-50 tétel felsorolva hol mínusz, hol plusz előjellel. Teljesen követhetetlen számla. A lényeg, az egyik számlán volt, Pár sorban ecsetelték, hogy miről is szólnak ezek a csekkek. A lényeg: Korábban, a villanyszámla összetevői között volt olyan tétel, amit áfásan számláztak ki, noha az az áfamentes körbe tartozott. Magyarul a korábbi számlákon volt olyan tétel, amit tévesen áfásan számláztak áfa helyett. Egyértelműbben, az áfa összegével magasabbról szólt a végösszeg, pedig 0 %-os áfa körbe tartozott egy tétel. Közérthetően, túlszámláztak. Namármost, abból kifolyólag a túlszámlázás ellenére még ezerötszáz egynéhány forintot még pluszba kell fizetni. Ismét a telefonhoz kellett nyúlni, hogy rákérdezzek, akkor ez most hogy is van. Az ügyfélszolga elmondta, hogy ő a számla hátulját, ahol a részletezés van, nem látja. De a mondandója lényege tulajdonképpen annyiból állt, hogy azt be kell fizetni és kész. De mondom neki, itt azt írják, egy tételt tévesen áfa nélkül helyett áfával számláztak ki. Tehát túlszámláztak. És még mi fizessünk pluszba, mikor így is többet fizettünk, mint kellett? Igen, azt ki kell fizetni, és kész. Természetesen szóvá tettem, hogy azt a papírhalmot még csak jóindulattal sem lehet számlának nevezni a több tíz leszámlázott, majd visszamínuszozott tétellel, de a végére érdekes módon kihozták, hogy fizetni kell. Érdemben erre már nem tudott mit mondani, csak elismételte, hogy ki kell fizetni, az úgy lesz jó és kész. Naná, nekik biztos.

Azt meg már csak közbevetve említem meg, hogy az hogy lehet, hogy egy cég telephelyén keletkező elektromos zárlat miatt az egész város áram nélkül marad? Hol vannak a szakaszolások, biztosítékok? Ha minden rendszer rend szerint működik, akkor jó esetben egy körzetben áramszünet keletkezik, de az, hogy az egész településen, az már bizonyíthatja azt is, hogy a fejlesztésre nem költenek semmit, csak a zsebüket tömik. Amit itt folytatnak nálunk, az a német precizitásnak még csak a közelébe sem ér, leginkább balkáninak tudnám nevezni.

Végül a legújabb sztori, ami még most is folyamatban van. Húsvét másnapján, azaz április 13-án a kertszomszéd szólt, hogy tudok-e arról, hogy a kertünk végében villanyvezeték van kihúzva? Én nem tudtam róla. Szombaton nyírtam füvet, akkor még nem volt ott, de állítólag vasárnap már igen. tehát szombat este, vagy vasárnap hajnalban húzhatták ki. Két házat kötöttek össze vele. 3-400 méteren keresztül több helyen toldott és szigeteléshiányos vezetéken vitték az áramot több házi kerten keresztül a tulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül. Mikor ezt mutatta a szomszéd, én fotókat készítettem, majd jeleztem a szolgáltatónak, hogy szabálytalan áramvezetés folyik. Április 14-én voltak kint terepszemlét tartani, de ezt is csak utólag tudtam meg az E.ON leveléből, ugyanis minket senki nem keresett meg, nem hívtak fel telefonon, noha minden adatot megadtam nekik. Sőt, az illegálisan vezetett vezetékről készült képek egy részét kinyomtattam, CD-re kiírtam, hogy majd ha jönnek, oda tudjam adni. Erre nem került sor, a mai napig is itt van. Erre fel, május 19-e körül jött egy levél egy sárga csekk kíséretében. 3986 Ft kiszállási díjat kérnek, mert nem volt jogos a bejelentésem, tekintettel arra, hogy nem volt életveszély. Kérdem én, egy tökön-paszúlyon keresztül kihúzott kábelről honnan tudja az ember, hogy veszélyes-e, vagy sem. Van benne áram, vagy nincs. Visszaírtam nekik, hogy nem értek egyet a kiszállási díj kiszámlázásával, mivel igenis veszélyhelyzet volt. Az, hogy közben 50-60 méter vezetéket felszedtek a több száz méterből, nem jelenti azt, hogy a veszély elhárult. Annál is inkább nem, mivel kiszálláskor minket nem kerestek meg, a kábelt nem szedték fel, jószerével semmit sem csináltak. Minket utólag sem tájékoztattak a veszélytelenségről. A vezetéket a kiszállás napja után 3-4 nappal szedték fel, gondolom az, aki kihúzta. Ezt több tanúval is tudom igazolni. A kiszállási díjat pedig számlázzák ki annak, aki a kábeleket kihúzgálta.
Jó szándékkal, a vagyon és életvédelmi szempontokat figyelembe véve tettem meg a bejelentést, erre egy sárga csekkel jutalmaznak? Ezek után hogy várják el tőlem, hogy egy tapasztalt hibáról, áramlopásról vagy egyéb problémáról bejelentést tegyek? Ne várják el, mert nem fogom megtenni.
Az már csak hab a tortán, hogy a számla kelte április 16, fizetési határidő április 30, de postára május 15-én adták, a levélfeldolgozóban pedig május 17-én volt. Tudom, ezt a balhét rákenik a postára. Mondjuk legkevésbé sem érdekel, mert ott is vannak problémák jócskán, de azért nem hinném, hogy a posta 1 hónapig őrizgeti valahol a levelet. A kiszállási díj kiszámlázását továbbra sem tartom jogosnak, nem is fizettük be. A válaszukat várom, gondolom szokás szerint heteket kell várni, ha egyáltalán válaszolnak. Ez az ügy tehát még nincs végérvényesen lezárva.

 

Ez az utolsó mocskosságuk volt az, amikor azt mondtam, betelt a pohár. Erről a sok aljasságról, amit elkövettek (lassan azt gondolom szándékosan) úgy gondolom minden érintettnek tudnia kell. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy felhívjam mindenkinek a figyelmét, jól gondolja meg, hogy tesz-e bármilyen hiba vagy közérdekű bejelentést, mert seperc alatt ráfogják, hogy nem jogos, aztán lehet fizetni a kiszállási díjat. Részemről ezek után én bizony nem fogok tenni semmiről, még akkor sem, ha ötven ember ragad hozzá egy leszakadt vezetékhez. Lehet ezt köszönni egy olyan cégnek, amit az ország 10 legnagyobb árbevételű cége között tartanak számon. Ja, úgy nem nehéz, ha fejlesztésre nem költünk, csak zsebeljük befelé a pénzt. Jól példázta ezt a Dunántúli 3-4 napos áramszünet is. Fejlesztés és karbantartás nuku.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: