Álmaim

Valahol kint vagyok a szabadban. Bal kezemen egy vastag hosszúszárú bőr kesztyű. Nem tudom miért, de a karomat magamtól kinyújtva vízszintesen tartom. Aztán rájövök miért is ez a póz. Egy hatalmas, pompázatos tollazatú gyönyörű sólyom száll a karomra. Gyönyörködök benne, de sok időm nincs. A madár forgatja a fejét, meglát valamit és elrugaszkodik a karomról. A közelemben emberek vannak, valahol kint vagyunk egy szép füves sík terepen. Nem tudom az emberek mit csinálnak, miért vannak itt. Beszélgetnek egymással, mindenkit békés nyugalom tölt el. Kellemes lágy idő van a tavaszi napsütésben. Pár pillanattal később a sólyom ismét visszatér a karomra. A többi embert is érdeklődéssel tölti el a karomon megpihenő ragadozó. Nem sokáig tétovázik, újból szárnyra kap és az emberek között biztonságosan lavírozva pillanatok alatt eltűnik a szemünk elől. Megérkezik a madár gazdája, aki kitartja karját a madár számára leszállásra alkalmas pozícióba. Másodperceken belül meg is érkezik és szinte súlytalanul landol a kinyújtott karon. Hihetetlen béke és nyugalom árad az ember-madár párosból.
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: