Álmaim

Megint Pesten vagyok. Jóval elmúlt éjfél, olyan fél egy körül van. Próbálok visszajutni nagynénémékhez Újpalotára, de egyelőre Budán vagyok a Déli pályaudvartól nem messze. Metróval a leggyorsabb megtenni rövid idő alatt nagy távolságokat, ezért ezzel próbálkozok. Az aluljáróban egy üzletben összetalálkozok az egyik volt osztálytársammal. Egy páncélszekrény ajtaját cipeli. Ahhoz képest meglepően könnyű az ajtó. Valahova el kell ugrania, átadja nekem, hogy vigyem már én egy kicsit. Egyébként azt sem tudom, hogy mit akar az ajtóval, meg különben is csupán véletlenül futottunk össze. A metró bejáratánál előkotrom az utolsó vonaljegyemet, hogy  akészülékben érvényesítsem. Közben fogom az egykézzel viszont elég nehéz ajtót. A jegyet csak nem sikerül a nyílásba csúsztatnom. Mikor bele is megy, nem történik semmit. A jegy már gyűrődik, szakad, erre mérgemben az ajtót egy hatalmas puffanással a földre dobom. Az addigi zsivaly egyszeribe elcsendesül, mindenki rám néz. Én közben hatalmasat káromkodok, szidom az automatát. Nem sikerül érvényesíteni a jegyet, tovább megyek, de az ellenőrök megállítanak. Nem éppen szlonképes szavakat használva szidalmazom a közlekedési vállalatot és az egész miskulanciát. Az elelnőrcsaj nem akar tovább engedni, de neki szegezem a kérdést, hogy ha egy hétig szar lesz az összes automata, akkor bezárják az állomást, vagy hogy működik a dolog? Végül valami büntetést kilátásba helyezve otthagyom az ellenőrt és elindulok a mozgólépcsőn lefelé. Annak ellenére, hogy egyik jegykezelő sem működik és éjjel fél egy van, a mozgólépcső telítve van, mindenki lefelé tart az utolsó járathoz. A hátam mögött egy idősebb nő elkezd pampogni, hogy ezek a mai fiatalok így, meg úgy. Mármint az ajtó ledobásáról, meg az ellenőrrel ahogy vitatkoztam. Csak mondja a magáét tovább, azt nem tudom hogy valakinek, vagy csak úgy hangosan.
– Mit is várhat az ember a fiatalságtól. Unják magukat, nem dolgoznak, csak hőbörögnek, bűnöznek, rongálnak. Ismerem én az ilyeneket.
Nem bírom cérnával, odafordulok hozzá:
– Milyeneket?
– Hát az ilyeneket, ni! Vastag aranylánc, drága ruhák, meg ilyesmi.
– Aha, nem a vastag aranylánccal van magának baja, hanem ezzel ni!
Mutatom a tetoválásaimat a vén lánynak. Nagyon beletalálhattam az elevenbe, mert egyből kussba lett, a fejét félrecsapva rám se néz. Leérünk a metróhoz. Érdekes módon a metrómegálló a szabadban van, nem a föld alatt. Olyasmi mint az Örs vezér terénél, de a peron szélesebb és egy épületből lépünk ki a peronra. Érdekes módon alig lézeng pár ember, pedig rengetegen jöttek lefelé a mozgólépcsővel. Várunk, várunk, de kezdek türelmetlen lenni, mert a metró nem jön, de az idő telik. Úgy döntöttem, nem várok a metróra, a Déli pályaudvarig más módon jutok el. Elhatároztam, azt az egy megállót vonattal teszem meg. Közben az ajtót fogalmam nincs hol hagytam, de már nincs nálam. Pár lépéssel odébb állnak a vonatok, a valósághoz képest teljesen logikátlan, hogy a délihez honnan akarok menni metró helyett vonattal, mert a valóságban ilyen nincs. Mindegy is. A szerelvények csak úgy álldogálnak, egyik sem úgy néz ki mintha indulni akarna. Hova is mennének az éjszaka közepén? Közben összefutok egy gyarmati illetővel, aki kicsit korlátozott a járásában. Ő azt mondja, szálljunk fel a vonatra, úgyis mindegyik arra megy. A vonaton sötét van, nem égnek a villanyok. A peronon ácsorgunk és beszélgetünk, amikor úgy döntök, ez nem jó ötlet és leszállok a vonatról. Az ismerős ott marad, nem száll le velem. Az eszembe sem jut, hogy azt az egy megállónyi távolságot ennyi idő alatt gyalog már régen megtehettem volna.
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: