Jól ismert érzés

A tegnapi nap nem indult valami fényesen. Reggel hét után a jól ismert apró megszédülés lepett meg. Egy káromkodás közepette vettem tudomásul, hogy az a nap maga a pokol lesz. Meló, meleg, rosszullét. Remek kis trió. Alapjában véve a meleg még jó is, tágítja az ereket, viszont eléggé megterhelő elviselni a nagy hőséget. Olyan 9 óra, fél tíz körül volt a csúcs, ami szerencsére elmaradt a régi szokásos rosszullétektől, de azért volt pár meleg helyzet, amikor úgy éreztem, igencsak padlót fogok. Szerencsére ez nem lett így, aztán szép lassan kezdett normalizálódni a helyzet. Kollégámnak nem is mertem mondani, majd csak olyan 11 óra tájban, amikor már határozott volt a javulás. Kár ijesztgetni, ráér akkor megijedni, amikor tényleg baj van. Így aztán már akkor szóltam, amikor túl voltam a nehezén. Ettől függetlenül azért a tegnapi nap nyomai nem múltak el teljesen. Még legalább egy hét kell, mire azt mondhatom, hogy végre túl vagyok rajta.
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: