Kommentár nélkül

A következő írást már egy hónapja fel kellett volna tennem:
 

Tisztelt Képviselő Úr!

Talán nem a legmegfelelőbb időpont, hogy a vállalkozások, betelepülő cégek számára nyújtott támogatásokról kezdjenek tárgyalásokat. De úgy gondolom, azért érdemes megosztanom önnel az elképzelésemet az új vállalatok, cégek, vállalkozásoknak nyújtott segítségnyújtásról.
Fontos lenne, hogy a gazdaság minél hamarabb és minél gyorsabban talpra álljon és fejlődjön. A támogatás formáját nem pénzben (vagy egyéb pénzügyi transzerben) gondoltam megvalósítani, mert azt bármilyen más célra is felhasználhatják azon kívül, amire valóban szánták – és ismertek a kreatív könyvelési trükkök, mellyel az ellenőrzés kijátszató. Sajnos több példa is volt erre az utóbbi időben.

Úgy veszem észre, ha egy külföldi cég betelepül hazánkban, az gyakorlatilag az osztrák-magyar határ mellett veti meg a lábát. Sajnos ennek az az eredménye, hogy a munkásokat az ország keleti országrészéből toborozzák. Az az igazság, senki sem szívesen hagyja el a lakhelyét, még akkor sem, ha máshol találna munkát. Jobb megoldás lenne, ha a betelepülő cégek nem a határ mellett, de mindenképpen a Duna vonalától nyugatra telepednek le, hanem az elmaradottabb keleti régiókban. Persze tudjuk az okát, miért nem Borsodba, Szabolcsba, vagy éppen Békésbe telepednek ezek a cégek.

Az infrastruktúra katasztrofális. A rossz utakon nem akarnak zötykölődni, hogy akár az ukrán határ mellé települjön. Viszont talán rá lehetne venni ezeket a befektetőket arra, hogy mégis megérje nekik a nagy munkanélküliséggel küzdő vidékeken építsék fel üzemeiket, gyáraikat. Ebben próbálok most némi ötletet adni, hátha akad közötte olyan, ami talán megvalósításra, vagy legalább átgondolásra érdemes.

1.: Az ezen országrészbe települést vállaló cégeknek a földterületet, amin felépítenék a bázisukat, ingyen, vagy jelképes összegért lehetne felajánlani, közművesítve. Tehát ne utólag kelljen hosszas utánajárással elintézni a víz-és csatornázást, a villanyt, földgázt. Az ilyen "előkészített" ipari parkokra nyílván könnyebben lehetne befektetőt találni, hiszen nekik nem azzal kellene kezdeni, hogy ezeket az infrastruktúrákat kiépíttessék. Esetleg, az is megoldás lehetne, hogy a befektető fizeti ugyan a fejlesztését a közműveknek, de azok költségét az adókból (vagy egyéb közterhekből – pl.: beruházáshoz kötődő vámtételek) leírhatnák.

2.: Mivel autópálya sincs mindenhol, így a késztermékek elszállításának problémáját joggal vethetnék fel. Megoldás: Iparvágányok az ipari parkokba. A vasúthálózat szerencsére még elég sűrű, azt nem rombolni, hanem fejleszteni kellene. A közúti szállítással szemben, azoknak a cégeknek, akik vállalják, hogy áruikat vasúton szállítják, kedvezményeket kellene nyújtani a szállítási – pl. vonalhasználati – díjakból, illetve illeték- és eljárási díjmentességet biztosítani az iparvágány létesítésével összefüggő államigazgatási eljárások kapcsán (pl.: földhivatali átvezetés, engedélyek illetéke). Így vonzóbbá válhat a közútinál sokkal biztonságosabb vasúti szállítás. Ez több szempontból is előnyös lenne. Nem csak környezetvédelmileg, hanem a kisebb kamionforgalom miatt az utak minősége sem romlana olyan gyorsan. Ráadásul vasúton sokkal nagyobb mennyiségű teher szállítható, mint közúton. A közutakon csökkenne a kamionforgalom, ami balesetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös lenne. Ha még ehhez hozzávesszük a hétvégi kamionstopot, akkor az áru célba juttatása sem biztos, hogy több időt venne igénybe mint közúton. Téli, illetve kedvezőtlen időjárási viszonyok között is egyértelműen biztonságosabb, jobban kiszámítható lenne az áruszállítás ideje vasúton.
3.: Ezen kedvezményeket, amiket felsoroltam, nem egységesen az egész ország területén kellene alkalmazni, hanem ott, ahol nagy a munkanélküliség, hátrányosabb országrészekben. Jellemzően a Dunától, de még inkább a Tiszától keletre. Természetesen ehhez a szükséges törvény és rendeletalkotásokat, illetve -módosításokat el kellene végezni, de ez már a jogalkotók feladata – mind kormányzati/parlamentális, valamint megyei/települési önkormányzati szinten. Talán ezen módszerekkel elérhetővé válna, hogy a nyugat-európai országokból a befektetőknek ne csak a Dunántúlon és az autópályák mentén legyen gazdaságos az ipari létesítményeiket felépíteni.

4.: Még egy dolog, ami már inkább környezetvédelmi, közlekedési okokból lenne ideális. Szabályozni kellene a kamionforgalmat. Kötelezni kellene a szállítókat, hogy a KIZÁRÓLAG tranzitcéllal az országon áthaladó kamionok ne az utakat koptassák, hanem az ország főbb határállomásainál az erre a célra kialakított helyeken az országon átutazó kamionokat vasútra tegyék. Ez is csökkentené a környezetszennyezést, ugyanakkor az amúgy is rossz állapotban lévő utakra jótékony hatással lenne. Nem mennének olyan hamar tönkre és hosszabb távon kevesebbe is kerül az utak karbantartása, javítása.

5.: Fontosnak tartanám, hogy a belföldi, nagy távolságú kamionokkal történő áruszállítás egyre inkább a vasútra terelődne át. Ennek előnyeit fentebb már vázoltam. Ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy a közúti fuvarozóknál nőne a munkanélküliség, hiszen ettől függetlenül is szükséges a belföldi árufuvarozás. Úgy gondolom, hogy a közművesített, ipari parkoknak kialakított
telepek kedvezményes rendelkezésre bocsátása, valamint az olcsóbb, vasúti áruszállítás kombináció elég kecsegtető lehet a befektetők részére, hogy végre az ország keleti részére is egyre több cég megjelenhessen. Különösen akkor, ha a regionális és kormányzati szinteken ráébrednek arra, hogy ezt hatékonyan akkor lehet megvalósítani, hogy ha a tiszántúli térségekben a mezőgazdaságra épülő iparágak megjelenését preferálná a kormányzat. Szerintem erre kiváló kitörési pont lehetne a bioetanol üzemanyagok szélesedő ipara és piaca.

Ezúton kérem Tisztelt Képviselő Urat, hogy javaslataimat szíveskedjék megfontolni, és választókerülete érdekében szíveskedjen aktívabb és "láthatóbb" lobbytevékenységet kifejteni, különösen tekintettel a vasúthálózat megmaradásáért, a környezetvédelemért, a munkanélküliséget felszámoló ipari tőkebefektetések megjelenése érdekében.

Kérem fentiek szíves megfontolását!

Füzesgyarmat, 2008. 04. 13.

Név, cím.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: