Szabadság Budapesten

Egy jópár napot kihagytam, nem írtam a blogba. Elfelejtettem megemlíteni, hogy egy hétig Pesten vagyok. Most ezen látogatásom élménybeszámolóját olvashatjátok.
Jónéhány elintézésre váró dolog volt elõttem. Akkor lássuk idõrendben.
Heti jegyet vettem, mert máskülönben nem gyõztem volna pénzzel az utazást. Potyázni meg nem akartam. Megvettem a macskatanítót, amivel remélhetõleg sikeresen távol tudom tartani a macskákat a robogó ülésétõl. Mozgásérzékelõvel egybeépített szerkezet, ami magas hangot ad ki. A macskák ezt nem szeretik.
Azért elõtte történt valami, amivel nem nagyon dicsekedhetek. A Nyugatinál a metróban az egyik tartóoszlopnak sikerült nekirongyonom. Bámultam hátrafelé és oldalra menet közben, hogy melyik kijárat lenne a jobb. Így aztán teljes menetsebességgel neki az oszlopnak. Egybõl megálltam. Olyan loccsanásszerû hangot még életemben nem hallottam, mint akkor. A jobb pofám és mindkét térdem is az oszlopnak csapódott. Bal térdemrõl kicsit lement a prezúr. A jobb pofám kicsit feldagadt és még most is fáj egy kicsit, de nem kékült meg. A térdem viszont igen.

A Pólus centerben néztem még szét. Vásároltam ezt-azt. Csütörtökön elvittem a robogó nyergét újrakárpitozni, majd utána az egyik haver multiméterét egy szerelõhöz.

Pénteken további beszerzéseket ejtettem meg. Akku a telefonhoz, tok a pda-hoz.
Hm, szombaton mit is csináltam. A Tescoban és a Pólus Centerben többször is voltam, talán ezen a napon is. Ja, meg érte mentem a megjavított multiméterért.
Vasárnap tutira sehova nem menem.
Hétfõn talán csak a Tescoban voltam. Vártam, hogy telefonáljanak a robogó nyerge ügyében, de nem hívtak. Így ez a nap tévénézés és szunyókálás beiktatásával telt el.
Kedd reggel 9-re jelenésem volt a tetoválónál, akivel szerdán beszéltem meg az idõpontot. Az eredmény itt látható, íme:

Rosszabbra számítottam, úgyhogy könnyen kibírható volt. Délután 3 elmúlt mire készen lettem. Durván 5 óra hosszába került a hímzés. Én elégedett vagyok vele. Akinek nem tetszik, nem nézi oszt jónapot. 🙂 Majd teszek fel jobb képet is, ez elég homályosra sikerült.
Tetkó után egy gyors evés, aztán

irány a robogó ülése, merthogy az is elkészült, telefonáltak délelõtt. Elvileg lett volna egy találka a haverral, de nem jött össze. Sokat kellett volna várni, így aztán inkább nem találkoztunk.
Szerdán, azaz ma csak egy közeli ékszerészhez mentem el az unokahúgommal. A nyakláncmedálra kellene egy karika, hogy jobban álljon a lánccon. A karláncomnak a kapcsolója is nagyon kopott, azt otthagytam nagynénémnél, majd elviszi egy ékszerészhez.
3/4 11-kor pedig elindultam a Nyugatiba, mert 12:10-kor indult a vonat. Hogy az utazás ideje is ki legyen használva, ezt a blogbejegyzést a vonaton írom. 🙂

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: